2026: Tavaszköszöntő túra a Nyakason

 A Nyakas túrán már  - mondhatni - törzsvendég vagyok... jó párszor bejártam már a 26 kilométeres útvonalat, ami minden alkalommal már arcát mutatja. Erre a szombati napra borongós, szeles időt jósolt a meteorológia... de ez nem tudott visszatartani. Szinte ki vagyok éhezve egy kis koratavaszi botanizálásra, természetfotózásra!

Virágzó gyümölcsfák között, a töki dűlőutakon vezet a túra

 Aránylag későn indulok, várok a buszra a Széll Kálmán téren. Két dolmányos varjú egy egész pizzát piszkál a járdán. Nem túl lelkesek, elég pocsék pizza lehet. Világos van már, amikor a busz a budai hegyeken keresztül Zsámbék felé "repít". Nincs rajta tömeg. Bámészkodok, elsuhannak a borostyánnal benőtt fák, aztán felmagasodik a Romtemplom sziluettje. Az ég tiszta, sehol a bejósolt eső.

Vérehulló fecskefű - Chelidonium majus

Pár lépés - a hideg könnyeket csal a szemembe - aztán már ott is vagyok a rajthelyül szolgáló iskolai tornateremben. A diáklány megkeresi a nevemet a rajtlistán, kihúzza egy vastag filccel, megkapom az útvonalleírást. Emlékszem olyan Nyakas túrára, ahol hosszú sor állt a rajtasztaloknál, most ez nincs - talán már elindult a többség. Ami szuper, hogy van kávé is, mégpedig ingyen.

Nekivágok az ismerős útnak, el a közért, a sváb kitelepítési emlékmű és a Zárdakert mellett, aztán lépteim már a Rácváros emelkedő utcáin csattognak. Fényesedik az ég felettem, szelesnek ígérkezik a nap...

A Rácváros meseszerű házsora

Felkapaszkodok a fennsíkra, a gyerekekre madaras feladatlap kérdései várnak, én a virágokat lesem... napsárga tavaszi hérics, apró nőszirom selyemszerű lila szirmai, parányi homoki pimpó pettyezi a drapp-barna tavaszi fűvel borított fennsíkot.

Apró nőszirom - Iris pumila. Védett növény

Ibolyák lila és fehér csokrai a fák alatt, kipattanó, fényes zöld rügyek mindenfelé. Csodálatos! Hagyom, hogy a gyorsabb túrázók lehagyjanak, nem sietek. Ez a nap erre van szánva...

Tavaszi hérics - Adonis vernalis. Védett növény

Az út lefelé fordul, a szőlők felé. Emlékszem, milyen köd volt itt az egyik évben... most fegyelmezetten, éles kontúrokkal sorakoznak a szőlőkarók a Nyakas-hegyen, fényesen csillognak a drótok, sorakoznak a tőkék. Lovasok kanyarodnak elém az úton. Kisebb túrázó csoportok haladnak előttem vidáman beszélgetve.

A Nyakas hegy szőlősorai között

Piros szőlő, zöld tölgyfalevél... ezek turistajelzések, leginkább beton villanyoszlopokra festve. Pincék, pókhálós kapuk. Némelyik szépen rendben tartva, némelyik elhagyottan düledezik. Elballagok a töki temető sírkövei mellett, aztán be a pincék között a Cardium ellenőrzőpontja felé. Megkapom a bélyegzést, kaphatok teát és forralt bort is. Többször voltam már a Cardium pincészet borkóstolóján, finom boraik vannak, és a fosszilis szívkagylót formázó embléma is kedves a számomra. Szedegettem már errefelé fosszíliákat magam is...

Cikcakkosan vezet az út a kisebb-nagyobb szőlőparcellák között, néhol elesett katonák szomorú emlékművei idézik a háborús múltat. Ki tudja, hol nyugszik az én nagyapám?

A szalagozás tökéletesen követhető, szép rész jön, ismét felfelé, felfelé a dimbes-dombos tájban. Apró tavaszi vadvirágok mindenfelé, élvezetes a séta. Néha félreállok egy-egy terepfutó elől, ezt a túrát futva is lehet teljesíteni. Sokan tesznek így.

Fürtös gyöngyike - Muscari neglectum

A sárga sáv jelzés vezet, felbukkan a távolban Perbál és a fennsík, ahol apró alakok haladnak jobbról balra a horizonton. Én is ott fogok elballagni, miután bélyegeztem a perbáli ellenőrzőponton. Kicsit fáj a lábam, és a neheze még csak most jön. És hopp, bele kell húznom, másfél óra múlva zár az ellenőrzőpont... Na jó, fél óra alatt ott vagyok. Vidám csapat fogad, mint minden évben, mondhatni a figyelem kereszttüzébe kerülök, sóspereccel és szezámos édességgel kínálnak, és persze egy kérdéssel: vannak-e még mögöttem, és ha igen, hányan. Na ez a klasszikus, megválaszolhatatlan kérdés...

Töki pince

Megyek is tovább, az égre felhők kúsznak, azt hiszem, vége a napfénynek... jön viszont a nyílt terep és a szél. Nyolc kilométer a következő ellenőrzőpontig egy eseménytelen, szántóföldi szakaszon, ahol legfeljebb néhány derékszögű kanyar tagolja az egyeneseket... Előszedem a köményes tallért, amit a következő pillanatban kiránt a kezemből a szél, és a tallér elvitorlázik a sarjadó borsóvetés felett.

A Cardium ellenőrzőpont

Folyamatosan, szünet nélkül énekel a fejem felett egy búbos pacsirta. A szél olyan erős, hogy a kis barna madár néha hátrafelé repül a levegőben. Most is, mint mindig, eltűnődök azon, hogy hogyan vesz levegőt? Talán valami speciális légzéstechnikája van, mint a didgeridoo-t fújó zenészeknek...

Sokan futva teljesítik a távot

A távolban pedig billeg az égen egy barna rétihéja. Jellegzetes, imbolygó röpképe van, mintha mindig be lenne tépve, és most még a szél is dobálja. Nem hiszem, hogy gazdag zsákmány várna rá, elég a harc a széllel...

Kerti hulladékkal kerülhetett a szőlők közötti mezsgyére ez a jácint (Hyacinthus orientalis)

Hátranézek... valahol a távolban néhány fekete pontocska vibrál. Mégiscsak vannak utánam is még túrázók... Kitörlöm a szememből a könnyeket, amiket előcsalt a hideg szél.

Mandulafa virága (Amygdalus communis)

Végre lefelé kanyarodik az út, Anyácsa felé, és beérek a fák szélvédett világába. Odvas és ujjas keltikék rezegnek a fák tövében. Egy éles balkanyar, és megint felfelé lépkedek a porló dolomitba mélyedő, egynyomtávos ösvényen. Piros csészegombák villannak fel, mintha eldobott piros műanyag kupakok lennének, amott pedig a tüdőfű liláskék virágcsokrai díszlenek. Megjavul a kedvem is.

Piros árvacsalán - Lamium purpureum

Felfelé, felfelé! Óriások lépcsője. Találó név. Fent ellenőrzőpont vár, itt is ismernek már engem a régebbi túrák miatt... kapok barackos müzliszeletet, aztán szedem a lábamat a feketefenyők és borókák között, most már nyílegyenesen Zsámbék felé.

Kis meténg - Vinca minor

Fel és le, ezen a mókás hullámvasúton... nekilódulok, szaladva az igazi, vörösesbarnán, pikkelyesen sorakoznak a fenyőtörzsek. Megkapom az utolsó bélyegzést, a srácok nem a keresztnél vannak, ahogy a bélyegzésből gondolná az ember, hanem itt, a fák között. Ami a szél miatt jó ötlet.

Közönséges gyöngyházlepke - Issoria lathonia

Köves ösvény, lefelé, lefelé, be a házak közé. Kis nyaralófélék, aztán kertes házak, és lent: a pazar romtemplom.

Közönséges boróka - Juniperus communis

Tavaly tavasszal itt találtam a hazai flórára nézve új növényfajt: mediterrán jövevény a Fumaria capreolata. Most már kifejezetten keresem, mert tavaly nehezen tudtam elmagyarázni, hogy pontosan hol is láttam. Megvan! Idén is megvan... ez már nem csak alkalmi megtelepedés, átvészelte a telet. Ebből is látszik az éghajlatváltozás... egyre több délvidéki növényfaj találja meg az életfeltételeit.

Út Perbál felé

A sárga sáv jelzést követem, egyre közeledik a romtemplom sziluettje. Borongós az ég, kövér felhőpaplanok hullámzanak végig rajta. Néha egy-egy esőcseppet is vág az arcomba a szél. De innen már közel a cél. Leballagok a hosszú lépcsőn, aztán végig a reggel már látott téren, vidáman rámcsiripel egy házi veréb, itt a közért és a célt jelző zászló az iskola kapuja előtt.

Búbos pacsirta - Galerida cristata. Védett madárfaj

A tornateremben hagymás zsíros kenyér, hagyma és tea vár. Jól esik a szélvédett meleg, jól esik üldögélni. Van időm a buszig, kicsit pihenek, pakolgatok, elteszem a megkapott oklevelet és kitűzőt, aztán nekivágok a rövid sétának a buszfordulóig.

Remek nap volt!

Korai juhar - Acer platanoides

Hétpettyes katicabogarak (Coccinella septempunctata) ostorménfán (Viburnum lantana)

Apró nőszirom - Iris pumila. Védett növény

Mediterrán jövevény ez a füstike: Fumaria capreolata. Magyar neve még nincsen

Zsámbék, Keresztelő Szent János-templom

Egy "virágvadász" kedvenc találatai: 2025. ősz

 Szeretek erdőn-mezőn járni, róni a kilométereket... és mennyivel érdekesebb ez, ha nézem közben az út szélén felbukkanó élőlényeket, útitársaimat a gondolatok és érzések peremén, örülni nekik, eltűnődni rajtuk... aztán otthon jönnek a meghatározás szellemi izgalmai. Ó, azt hittem, ez valami különleges... vagy éppen: lehet, hogy ez valami különleges?

Miközben mindannyian különlegesek...

Az úton járok, vállamat húzza egy jókora, súlyos fényképezőgép, mégis könnyű a léptem a természetben. Csendben vagyok, vigyázok arra, ahol járok, és barátomként köszöntöm az ismerősöket, és megismerendő új világként az ismeretleneket.

Virágokra vadászok... de vértelen vadászat ez, kímélve mindent, ami él. 

Ahogy a természetben járok, a saját természetemben is járok... és hiszem, hogy az emberi természet is jobb lesz, ha... természetesebb lesz.

2025-ben körülbelül 1500 kilométert tettem meg gyalogolva hazánk tájain. Most már több, mint 1500 hazai növényfajról van fényképem. Jöjjön hát egy kis válogatás az elmúlt esztendő őszének emlékezetes találkozásaiból!

Séta a Pilis-tetőre

 

Szúrós szerbtövis - Xanthium pilosum. 2025. szeptember 2.

A szúrós szerbtövis nem hasonlít a rokonaira... pedig szerbtövis ez is. A tüskegombóc termés azért árulkodó. Először Szokolya határában találkoztam ezzel a Dél-Amerikából származó növénnyel, aztán a Mátrában és Vácrátót közelében is.

Réti őszirózsa - Aster sedifolius. 2025. szeptember 9. Védett növény

A szentendrei HÉV ablakából is látszik, ahogy lila tengerré válik a rét. Hajdan tófenék volt itt, most is akadnak szikeseket kedvelő növények is... és jókora pocsolyák.

Poloskamag faj - Corispermum hysoppifolium. 2025. szeptember 13. ÚJ FAJ MAGYARORSZÁG FLÓRÁJÁRA NÉZVE

Még nyáron bukkantam rá egy velencei-tavi szabadstrandon... visszatértem, hogy megnézzem termésben és további képeket készítsek. Talán izsóplevelű poloskamagnak lehetne lefordítani a nevét.

Kövér aggófű - Senecio doria. 2025. szeptember 13.

A kövér aggófű elég jellegzetes, masszív növény, messziről észrevenni. Enyhén pozsgás leveleivel jól bírja az ősz eleji szárazságot. Méreteivel valósággal uralja a Dinnyés közelében lévő enyhén szikes pusztát.

Vetési zsellérke - Thesium dollineri. 2025. szeptember 13.

A dinnyési Madársokadalom kedves rendezvény természetbarátoknak... két program között elbolyongtam a Kanyar Söröző felé, és a kerékpárút mentén igazi meglepetésnövényre bukkantam. A vetési zsellérke eléggé ritka, fél-élősködő növény. Neve ellenére nem vetések szélén fordul elő.

Húsos sziksófű - Salicornia prostrata. 2025. szeptember 13.

Igazi "sivatagi" pozsgás a fehér, porzó vakszikeken! A gumiszerű szártagok ősszel vörösre színeződnek, jellegzetes képet adva a szikes pusztáknak.

Parlagi (szerbtövislevelű) rézgyom - Iva xanthiifolia. 2025. szeptember 16.

Észak-amerikai gyomnövény, terjedőben. Gyanítom, hogy Vácrátót környékére a fácántelep takarmányával kerülhetett.

Réti iszalag - Clematis integrifolia. 2025. szeptember 21. Védett növény

Számomra kedves rész a Kismaros és Nagymaros közötti kerékpárút... az árvízvédelmi töltés oldalában, kisebb-nagyobb parlagokon, az ártereken, holtágakban érdekes növényekre lehet bukkanni. A réti iszalag eltérően a többi iszalagtól nem kúszónövény: igazi kecses szépség a koraősz vadvirágai között.

Őszi kikerics - Colchicum autumnale. 2025. szeptember 21.

Az őszi rétek talán legpompásabb dísze az őszi kikerics, népi nevén a tikdöglesztő. Méreggel gondoskodik arról, hogy ne egyék meg... a tehénke is úgy legeli körbe, mintha körömollóval vágnák rövidre a legelő gyepét. Leveleit, sőt termését is tavasszal hozza, pont fordítva osztja be az évet, mint a rokonai.

Töviskés lórom - Rumex dentata. 2025. szeptember 24.

Nyugat-Ázsia, Délkelet-Európa a hazája a töviskés lóromnak, nálunk - egyenlőre - nem gyakori. A Dunaparton, az ártér kavicsos homokjában leltem rá Vácnál.

Iszaprojt - Limosella aquatica. 2025. szeptember 24.

A Duna mentén sokfelé előfordul ez a pici iszapnövényke. Némely években tömeges, írják róla - ezzel szemben évek óta kerestem hiába az ártéren. Most egy közel száz éves, latin nyelvű adat nyomába eredtem - és meg is lett!

Magyar sóvirág - Limonium gmelinii subsp. hungaricum. 2025. szeptember 27.

Egy szolnoki egyesület (Szolnoki Közalkalmazott Természetbarátok Turista Egyesülete, a pontosság kedvéért) évek óta megrendezi a Pelikán túrát. Sokan ajánlották már, most vettem részt rajta először - persze virágvadász szemmel. A magyar sóvirág az őszi, szikes rétek (és sózott útszélek) lila dísze, amolyan szárazvirág.

Sáfrányos imola - Centaurea solstitialis. 2025. szeptember 27. Védett növény

Messziről feltűnt sárga színével ez a ritka, védett imola Szolnok határában. Életemben másodszor találkoztam csak vele.

Eclipta prostrata. 2025. szeptember 29.

Az Eclipta prostrata - talán "hamis százszorszép" lesz a magyar neve - példa arra, hogy a dísznövények cserepeiben mennyi egzotikus potyautas érkezhet. Ez az amerikai eredetű növény már a szabadban is megél, áttelel, szaporodik.

Hibrid galagonya. Crataegus monogyna x Crataegus lindmanii. 2025. október 1.

Galagonyááák! Milyen izgalmas világ! Első látásra egyformának tűnnek, valójában több faj és szinte végtelen sokaságú hibrid lehetséges. Ezekre rábukkanni különleges öröm. Dobogókő környéke egy ilyen galagonya-paradicsom sok ritkasággal.

Kövi fodorka - Asplenium ruta-muraria. 2025. október 1.

Kövi fodorka, rakott kőfalon, pontosan a nagymarosi vasútállomás kőfalán. A levelek hátoldalán látható tengernyi spóra mutatja, hogy ez az ősi növényke hogyan biztosítja a szaporodását.

Kereklevelű harangvirág - Campanula rotundifolia. 2025. október 4.

A gödöllői Városnapi Túrák hosszú távjára regisztráltam. A Gödöllői-dombság is rejt érdekes növényeket, amikkel el lehet bíbelődni - akár egy teljesítménytúra kereteiben is...

Szúrós hölgymál - Hieracium echioides. 2025. október 4.

Rengetegféle hölgymál honos nálunk, ezzel a fajjal most találkoztam először, Gödöllő közelében.

Egybibés és rózsaképű galagonya hibridje - Crataegus subsphaerica. 2025. október 4.

Újabb hibrid galagonya, ezúttal a mogyoródi Makovecz-kilátó lábánál.

Lindman-galagonya - Crataegus lindmanii. 2025. október 15.

Lindman-galagonya! Reliktum galagonyafaj, tőlünk északra gyakori, nálunk hűvösebb, északi fekvésű, magasabban lévő hegyoldalakon él, például a Vértesben vagy a Börzsönyben. Becsült hazai egyedszáma 50 tő, szóval semmiképp sem lehet gyakorinak nevezni. Levelei is jellegzetesek.

Sarlós buvákfű - Bupleurum falcatum, háttérben a cserszömörce pirosra színeződő levelei. 2025. október 15.

Vörösre színezi a cserszömörce a vértesi hegyoldalakat... de a nagy vörösség rejtekében más színek is akadnak, mint ennek a csinos, sárga virágú sarlós buvákfűnek az esetében.

Egybibés és kétbigés galagonya hibridje - Crataegus x media. 2025. október 22.

Ez a hibrid galagonya aránylag gyakori, ahogy a szülőfajok is, jellegzetességei a két faj közöttiek. Csak persze nem feltűnő. A terméseknél gyakori, hogy hol egy, hol két bibeszárat látni. Először Szerbiában, egy futóverseny után sétálgatva bukkantam rá, aztán az Esztergomhoz tartozó Búbánatvölgyben is.

Budai imola - Centaurea sadleriana. 2025. október 23. Védett növény

Gyönyörű budai imola! Ez a faj csak a Kárpát-medencében honos, de itt se mindenütt (leggyakrabban a Dunakanyar hegyeiben és a Budai-hegységben lehet rábukkanni). Ezúttal Ócsán találkoztam vele. Rendszertani nevét Sadler József botanikus professzor tiszteletére kapta.

Feketés imola - Centaurea nigrescens. 2025. október 24.

Egy zalai teljesítménytúra... vagyis, esetemben, teljesítménybotanizálás meglepetésnövénye volt ez a szép feketés imola.

Átmeneti alak a feketés és a réti imola között. 2025. október 24.

Ahol feketés és réti imola egymás közelében él, néha nem is lehet tudni, hogy az adott növényt hová soroljam. Ilyen ez az átmeneti alak is Zalából.

Réti őszirózsa - Aster sedifolius. 2025. október 25. Védett növény

Befizettem egy daruvonulás-megfigyelő buszos kirándulásra... volt szabad idő is Hortobágyon, amit a többiek a vásárban és a csárdában töltöttek, én persze madarakat lestem és vadvirágokat fotóztam.

Kürtös galagonya, az egybibés és a Lindman-galagonya hibridje - Crataegus kyrtostyla. 2025. október 29.

A galagonyázáshoz a szeptember-október hónap a legalkalmasabb, amikor termések vannak. Enélkül nem lehet biztosan határozni. Igazi meglepetésnövény volt a Pilis-tetőn talált hibrid! (A galagonyák határozásában rengeteget segített Dr Kerényi-Nagy Viktor, köszönet érte!)

Olasz hölgymál - Hieracium sabaudum. 2025. november 12.

Az ősz egyik utolsó szép vadvirága a Börzsöny oldalából, út szélén...

Lindman-galagonya - Crataegus lindmanii. 2025. november 15.

Hopp, egy ritka Lindman-galagonya! A termés jellegzetes, elárulja, messzire piroslott. Hiszen az Áprily Lajos-emléktúrán is figyeltem és fotóztam a növényeket, bár a tejfölsűrű köd nem könnyítette meg a dolgomat... mindenesetre, ide vissza fogok térni egy szép októberi napon galagonyázni!

Fekete fodorka - Asplenium adiantum-nigrum. 2025. november 15. Védett növény

A Visegrádi-hegységben itt-ott utak szélén is előfordul ez a ritka, védett páfrányféleség. Ezt az élőhelyet évek óta nézem, és öröm, hogy a kis állomány terjed.

Héjakút mácsonya - Dipsacus laciniatus. 2025. november 23.

Leesett az első hó a Börzsönyben... és valósággal megkoronázta a héjakút mácsonya száraz terméseit.

Zsidócseresznye - Physalis alkekengi. 2025. november 30.

Csipke-kalitkába zárt piros termés... valóságos műalkotás a zsidócseresznye lampionszerű termése. Ősz végére, télre nyeri el ezt az állapotot.