Húsz magyarországi kosborfaj - avagy egy "orchideavadász" kalandjai 2013-ban

Az orchideák különleges lények. Képesek megpillantás általi függőséget okozni. Mármint, vizuális függőségre gondolok. Annyira egyediek és szépek, emellett ritkák, kicsik és néha igen nehezen észrevehetőek, hogy a fotós-kirándulónak igazi kihívást jelent a felkutatásuk. 2013-ban igazán szerencsém volt: szinte minden kirándulásom megajándékozott egy-egy orchideával, és ráadásul, minden alkalommal más fajjal. Az is igaz, hogy törekedtem a "kosboros" élőhelyek felkeresésére. De például ki hitte volna, hogy a normafai réteses bódé közvetlen környéke is "kosboros élőhely"?

Orchideákkal lényegében bárhol lehet találkozni. Egészen valószínűtlen helyeken is, például szemetes útmenti árok, elhagyott kőbánya szélkoptatta sziklabérce, építkezéshez odahordott sóderkupac, patakmeder kövei közt, illegális homokbánya szélén... Egy a lényeg: megtalálható legyen az adott fajhoz tartozó gomba a talajban, a kosborok ugyanis nem élhetnek önmagukban: gombapartnerekre van szükségük. Egy másik érdekesség, hogy többségük nem állhatja a növényzet teljes záródását (szukcesszió), talán ezért is találkoztam velük messze legtöbbször út szélén (meg talán azért is, mert jól nevelt kiránduló módjára többnyire kijelölt turistautakon közlekedek). Akad olyan faj, ami nem igazán igényli a napfényt, hiszen a gombák ellátják táplálékkel, ezért a legsötétebb erdőmélyeken lehet rájuk bukkanni - és olyan is akad, a madárfészek kosbor, aminek nincs levele, sem zöld színtestjei, teljesen lemondott a fotoszintetizálásról, ami pedig egy növénnyel szemben elemi elvárás lenne.

Az orchideák a spam elvén szaporodnak. Egy-egy tő százezres nagyságrendben bocsátja ki porszemnél is kisebb magjait, amelyek így válogatás nélkül, mindenhová eljutnak - egy-két szerencsés talán épp oda, ahol az életfeltételek adottak. Többnyire meglepően sokáig tart, mire előbújik, aztán virágzik az ifjú orchidea: a piros madársisaknál ez akár 15 év is lehet. Az is igaz, hogy cserébe némelyikük igazán hosszú életű: a bíboros kosbor ötven évig is elél.
Ezenkívül megemlítendő, hogy az orchideák találták fel a "passzív jövedelem" fogalmát. Néha évekig ki sem bújnak a földből (dormancia), föld alatti részük mégis növekszik, hízik - mert az "albérlő" gombák ez alatt is táplálják.
Magyarországon az összes kosbor faj védett.

A kosborokról megjelent egy igazán reprezentatív, tudományos igényű és egyben gyönyörű kivitelű kötet, a Magyarország Orchideáinak Atlasza (Kossuth Természettár). Ami keveset a kosborokról tudok, azt ott olvastam.

Ibolyás gérbics - Limodorum abortivum

2013-ban az alábbi kosborfajokkal találkoztam:
Ibolyás gérbics - Limodorum abortivum
Pókbangó - Oprhys sphegodes
Bíboros kosbor - Orchis purpurea
Agár (sisakos) kosbor - Anacamptis/Orchis morio
Tarka (pettyes) kosbor - Neotinea tridentata
Madárfészek kosbor (madárfészek békakonty) - Neottia nidus-avis
Vitézkosbor - Orchis militaris
Szúnyoglábú bibircsvirág - Gymnadenia conopsea
Mocsári kosbor - Orchis laxiflora
Poloskaszagú ujjaskosbor . Orchis coriophora
Hússzínű ujjaskosbor - Dactylorhiza incarnata
Fehér madársisak - Cephalanthera damasonium
Kardlevelű madársisak - Cephalanthera longifolia
Piros madársisak - Cephalanthera rubra
Kétlevelű sarkvirág - Platanthera bifolia
Széleslevelű nőszőfű - Epipactis helleborine
Ibolyás nőszőfű - Epipactis purpurata
Vörösbarna nőszőfű - Epipactis atrorubens
Elbai nőszőfű - Epipactis albensis
Őszi füzértekercs - Spiranthes spiralis

Ibolyás gérbics - Limodorum abortivum. Egy újságcikk nyomán találtam rá egy felhagyott budai dolomit kőbányában.  Szereti a dolomit alapkőzetet, azóta már máshol, hasonló élőhelyeken is megtaláltam. Közelről igencsak feltűnő és nagyon "orchideás" megjelenésű, mégis nehéz észrevenni, mert sötét helyeken, árnyékban "bujkál", beleolvadva az avar színébe. Nem viszi túlzásba a fotoszintetizálást, emiatt vannak fura, sápatag színei.
A kép június 7-én készült

Ibolyás gérbics - Limodorum abortivum. El sem lehet téveszteni: ez bizony orchidea a javából

Szinte láthatatlan: ibolyás gérbics bimbós példányai

Pókbangó - Ophrys sphegodes. A növények világában ő a minő guminő. Mézajka rovart formáz, a randevúban reménykedő hím rovar, mire észreveszi, hogy átverték, be is porozta a bangót. Jutalma szerelem, vagy nektár helyett pusztán egy tapasztalat. Egyébként icipici növény, alig-alig vettem észre az ócsai lápos réten. Fokozottan védett: eszmei értéke 100.000 ft/tő. Ezért is nehéz lett volna figyelmen kívül hagyni az élőhelyen átkígyózó friss traktornyomot...
A kép május 25-én készült

Bíboros kosbor - Orchis purpurea. Nagy kedvencem! Tényleg nagy, legalábbis kosbor léptékben, könnyen észrevehető. A képen látható egyed életem első bíboros kosborja a Visegrádi-hegységből - nem is értem, hogy a lekaszált és csutkára rágott (legeltetett) réten hogy pompázhatott ilyen érintetlenül. Én mindenesetre nagyon megörültem neki.
A kép május 4-én készült

Bíboros kosbor (Orchis purpurea) a Visegrádi-hegységből. A virágok olyanok, mintha kis emberkék volnának. Elvis Presley-nek volt hasonló frizurája. A szőrös mellkas is rá emlékeztet. :-)

Minden egyed más és más: bíboros kosbor a Csákvár melletti Haraszt-hegyi tanösvény mellől. Itt sajnos látszott, hogy a vaddisznók szeretik kitúrni a gumóit.  De még így is akadt belőlük néhány szép tő.
A kép május 5-én készült

Agár (sisakos) kosbor - Anacamptis (régebbi nevén Orchis) morio. Horány mellett, az árvízvédelmi töltés közelében, láthatóan bolygatott talajon (odahalmozott öntéshomok és sóder) tenyészett ez a szép kis orchideaféle.
A kép április 28-án készült

Agár (sisakos) kosbor - Anacamptis (régebbi nevén Orchis) morio. Egy életerős példány közelről. 

Agár (sisakos) kosbor - Anacamptis (régebbi nevén Orchis) morio. Ezzel a halvány egyeddel Horány és Monostor között, egy felhagyott kubikgödörban (illegális homokbányában?) találkoztam.

Agár (sisakos) kosbor - Anacamptis (régebbi nevén Orchis) morio. A mézajak színhiányos.

Agár (sisakos) kosbor - Anacamptis (régebbi nevén Orchis) morio

Tarka pettyeskosbor - Neotinea tridentata a vértesi Haraszt-hegyről. Ez a tő vegetatívan kettéosztódott.
A kép május 5-én készült

Tarka pettyeskosbor - Neotinea tridentata a vértesi Haraszt-hegyről. Tényleg pettyes.

Tarka pettyeskosbor - Neotinea tridentata Vérteskozmáról, a házak és az úttest között húzódó nyírott gyepben nyílt

Tarka pettyeskosbor - Neotinea tridentata a vértesi Haraszt-hegyről. Majdnem fehér egyed.

Madárfészek kosbor - Neottia nidus-avis a Déli-Börzsönyből. Hát, nem ez a világ legfotogénebb orchideája. Teljesen beleolvad az avar hátterébe, levelei nincsenek, nem fotoszintetizál. Képes elszáradt növény képzetét kelteni, viszont van nektárja, amivel magához csalogatja a rovarokat (ha már a külsejével nem tudja).
A kép május 20-án készült

Vitézkosbor - Orchis militaris. Vértes, Nagyegyháza közelében a műút mellett. Kicsit hasonlít a bíboros kosborhoz, de sokkal kisebb, finomabb alkatú és a "vitézek" sisakja fehér.
A kép május 23-án készült

Vitézkosbor - Orchis militaris. Vértes, Nagyegyháza közelében a műút mellett. Átugrottam az árkon, aztán felmásztam a meredek, déli kitettségű oldalon a kosborok miatt, négykézláb. Minden egyed más és más megjelenésű volt!

Vitézkosbor - Orchis militaris. Vértes, Nagyegyháza közelében a műút mellett.

Szúnyoglábú bibircsvirág - Gymnadenia conopsea Ócsáról. Királynőként magaslik ki a láprét többi növénye közül.
A kép május 25-én készült

Szúnyoglábú bibircsvirág - Gymnadenia conopsea Ócsáról. Közelkép, a "szúnyoglábak" is jól látszanak.

Mocsári kosbor - Orchis laxiflora Ócsán. Pazar és feltűnő virágok...
A kép május 25-én készült

Mocsári kosbor - Orchis laxiflora Ócsán. Közelebbről...

Mocsári kosbor - Orchis laxiflora Ócsán. Még közelebbről...

Poloskaszagú ujjaskosbor - Orchis coriophora Ócsán. Sajnos nem állt módomban megszaglászni, milyen is az a "poloskaszag", mert nem akartam taposási kárt okozva közel menni a növénykéhez a viszonylag magas és sűrű zöld növényzetben. Állítólag több telepe van, én csak ezt az egyet láttam.
A kép május 25-én készült

Hússzínű ujjaskosbor - Dactylorhiza incarnata Ócsáról. A világ legszúnyogosabb nedves-szittyós rétjén tenyészett.
A kép május 25-én készült

Hússzínű ujjaskosbor - Dactylorhiza incarnata Ócsáról. Összecsíptek a szúnyogok, de megérte. 

Fehér madársisak - Cephalanthera damasonium. Normafa és Csacsi-rét között (Budai-hegység). A Budai-hegységben nem kevés kosborfaj él. Szerintem nem sok világváros létezik Európában, amelynek területén vad orchideák tenyésznek! A barlangok és a fürdők mellett alighanem ez is egyedülálló természeti kincsünk.
A kép május 9-én készült

Fehér madársisak - Cephalanthera damasonium. Vértes, Mária-szurdok feletti Alapítványtábor mellett, a fenyves szélén.
A kép május 23-án készült

Kardlevelű madársisak - Cephalanthera longifolia a Szénásokról (Budai-hegység)
A kép május 12-én készült

Kardlevelű madársisak - Cephalanthera longifolia, Börzsöny, Nagy-Tányéros rétnél. Ez a példány volt életem első vadon élő orchideája!
A kép 2012-ben, május 11-én készült

Piros madársisak - Cephalanthera rubra. Normafa és Csacsi-rét közt egy jelzetlen kis ösvényen láttam. Azt írják, a harangvirággal nyílik egyszerre, hogy megtévessze a rovarokat. Nektárt nem ad. Én mondjuk nem keverném össze őket, de nem is vagyok rovar...
A kép június 21-én készült

Kétlevelű sarkvirág - Platanthera bifolia. Vértes, Zuppa-tetőt megkerülő turistaút mellett. Messziről nézve zöldes, "semmi különös" virág. Közelebbről kell megnézni...
A kép május 23-án készült

Kétlevelű sarkvirág - Platanthera bifolia. Vértes, Csákvár és Gánt között.
A kép május 26-án készült

Kétlevelű sarkvirág - Platanthera bifolia. Vértes, Csákvár és Gánt között. Az erdő alján is nőttek, de a tisztásokon erőteljesebb, zömökebb példányokkal is találkoztam. Így közelről egészen "orchideás" külseje van... nektárt kínál a hosszú pödörnyelvű pillangóknak.
A kép május 26-án készült

Széleslevelű nőszőfű - Epipactis helleborine. Azt mondták az okosok, pár nap és kinyílik. Három hétbe telt... nekem meg minden alkalommal öt kilométer séta... KFKI és a Kopárok között, a piros jelzésű ösvény mentén (Budai-hegység).
A kép június 9-én készült

Széleslevelű nőszőfű - Epipactis helleborine. Ez a kép jó példa a nőszőfű-fotózás nehézségeire. Fura zöldes-lilás árnyalataival teljesen beleolvad a háttérbe még ez a nyíló virágokkal megrakott példány is. Emiatt persze egyáltalán észrevenni is elég nehéz őket.
A kép június 26-án készült

Széleslevelű nőszőfű - Epipactis helleborine. Ugyanez a példány, kicsit közelebbről...

Széleslevelű nőszőfű - Epipactis helleborine. Ugyanez, csak megvártam, míg egy napfényfolt épp rá esik a fák árnyékában...

Ibolyás nőszőfű - Epipactis purpurata. Több, mint huszonöt kilométert sétáltam az Északi-Börzsönyben, abban a reményben, hogy rábukkanok az Orchideaatlasz által itt gyakorinak minősített növénykére. Rá is bukkantam, de csak erre az egyetlen, ráadásul már elvirágzott egyedre. Azért látszik rajta a két fontos határozóbélyeg: a szár és a levelek ibolyás árnyalata, és a legalsó levél tojásdad formája.
A kép augusztus 20-án készült

Vörösbarna nőszőfű - Epipactis atrorubens. Hát, nem a leggyakoribb növény Budapest közelében. Néhány hiábavaló kísérlet után, némi telefonos segítséggel azért megtaláltam az ismert példányok egyikét a már említett felhagyott budai kőfejtőben. Nem volt könnyű. Színe ellenére szinte eltűnik a többi növény között, ráadásul egészen picike...
A kép június 26-án készült

Elbai nőszőfű - Epipactis albensis. Hazai egyedszáma kétezer tő körül lehet, tehát ez sem éppen a leggyakoribb növényünk (köszönet a beazonosításért Molnár V. Attilának). A nőszőfüvek macerásak: épp mostanság találnak új fajokat és hibrideket, ezért napjaink botanikájának igazi "forró pontja" a nőszőfüvezés. Ezt az egy tövet találtam, viszont ezt épp virágzása teljében. Királyrét közelében (Börzsöny).
A kép július 28-án készült

Elbai nőszőfű - Epipactis albensis. Kicsit közelebbről...

Portré az elbai nőszőfűről (Epipactis albensis)

Őszi füzértekercs - Spiranthes spiralis. Velencei-hegység. A 2013-as szezon méltó lezárása volt ennek a legkésőbb virágzó kosborfajnak a felkutatása, hasonló érdeklődésű amatőr botanikus és természetbarát társakkal.
A kép szeptember 15-én készült

Őszi füzértekercs - Spiranthes spiralis. Velencei-hegység.

Így készül a közelkép az őszi füzértekercsről... és rólam :-)