Összes oldalmegjelenítés

2014. január 10., péntek

Hullik ránk a csillagpor: parányi meteoritok és drágakövek mikroszkóp alatt

Ki hinné, hogy nem csak Sri Lankán vagy Dél-Afrikában, de Magyarországon is van drágaköveket rejtő patak?
No persze a méretek mikroszkopikusak. De kellő nagyítással el lehet gyönyörködni a kristályok szépségében! 

Földünkön végtelenül sok létezési forma van jelen. Még egy kiskanálnyi homok is hihetetlenül gazdag színekben, formáknak, ha megfelelő nagyítással és figyelemmel vizsgáljuk. Egy csipetnyi hordalékban szinte benne rejlik az egész Univerzum: csillogó drágakövek, ércek, évmilliókkal ezelőtt élt lények maradványai, mikrometeoritok. A drágakövek elvezetnek a legendák és mítoszok világába, történetük egyidős az emberiséggel. Az ősmaradványok - a Bükkös-patak hordalékában egy szerény foraminifera-vázat találtam - a Föld múltjába engednek betekintést. A mikrometeoritok pedig a kozmosz üzenetét hordozzák.
Hullik ránk a csillagpor!
Egy csipetnyi homok vizsgálata szerénységre tanít. A természet tökéletessége nemcsak a robajló gleccserek, gigászi vulkánkitörések és hatalmas óceánok világában mutatkozik meg - az örökös változás észrevétlen tanúi a parányi homokszemcsék is.

A képek a Bükkös-patak szentendrei torkolatánál vett mintákról készültek mikroszkóp segítségével. Ez a "deltatorkolat" látványos méreteivel még a Duna kisebbik ágát is kisebb kitérőre kényszerítette. A Bükkös-patak változatos kőzetek törmelékeit hozza, a "torlatban" feldúsulnak a különösen kemény ásványtörmelék-darabok, ezek között legnevezetesebbek a hatszögletű, szép búzavirágkék, egy milliméter átmérőt is elérő zafír kristályok.
A homok mintákat leszűrtem, hogy a lebegő részektől megtisztítsam, illetve szárítás után átszitáltam, végül finom csipesszel szétválogattam, az eredmény pedig a mikroszkóp tárgylemezére került. Íme néhány kép a leglátványosabb "homokszemekről"!

Vulkanikus eredet: gránátkristályok rózsáspiros töredékei. A Bükkös-delta néhol - a Duna alacsony vízállása mellett - szinte piroslik a parányi kristályoktól.

Jellegzetes kagylós törésűek a sárga citrin kristály parányi darabkái

A Bükkös-patak sztárja: a kék zafír

Szilikát-szferulitok. A kozmosz üzenete: a légkörben történt áthaladás során megolvadt szilikát cseppek (és a háttérben egy elemi szál, amit sehogy sem tudtam kipiszkálni a tárgylemezről anélkül, hogy az űrből érkezett golyócskák világgá ne mentek volna :-) )

A képen két érdekesség is van: középtájtól kicsit balra egy piramis-forma magnetit (mágnesvaskő) kristály, a legmagasabb vastartalmú érc kristálya, mellette balra a golyó egy vas- (és esetleg nikkel-) tartalmú mikrometeorit. Mindkettő reagál a mágnesre, ezért a legkönnyebben úgy választhatók el a homok többi elemétől, hogy megszárítva, papírra téve, a papír alatt elhúzott mágnessel "kicsalogatja" őket az ember.

A Bükkös-patak torkolata májusban, alacsony vízállásnál

A Duna magas vízállása esetén a hordalék víz alá kerül

3 megjegyzés:

  1. Nagyon jó és érdekes cikk ! Gratulálok !

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! Ebből írtam valaha a szakdolgozatomat... :-)

      Törlés
  2. Nem is tudtam Alexandra, hogy az ásványokhoz is értesz! Kedvenc tárgyam volt az ásványtan és a geokémia, de arra nem is gondoltam, hogy aranyon kívül (mint pl. Ásványrárón) drágaköveket is lehet találni magyar patakokban...

    VálaszTörlés

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.