Kincsek az ártéren VI. A Szentendrei-sziget élővilága szeptemberben

A Szentendrei sziget - egyfajta kincses sziget. Budapesttől egészen a Dunakanyarig nyúlik, ívelt mandulaformáját kétfelől az ősi Duna szürkés vize mossa, talaja a Duna öntéstalaja, kavicsait a Duna csiszolta kerekre. Kincse nem ezüst, nem arany - bár ki tudja, mit rejt az ősidők óta lakott föld, olykor látok embereket fémkereső detektorral grasszálni, ilyenkor muzeológusként csúnyákat gondolok az amatőr műkincsrablókról - szóval, igazi kincse szigetünknek a víz.
A víz, ami az öntésterületen túl, a gátak mögött gyakorlatilag nincs, illetve a kutak mélyén bőven van - innen jön Budapest ivóvizének nagy része - de a felső méterek szinte porszárazak így ősz elején. Ebben a félsivatagi világban csak az igazán szívós homokpusztai fajok tudnak életben maradni, virulni. Érdekes, hogy a most nyíló virágok szinte mindegyike gyógynövény...

A sziget északi csúcsa

Ártéri látkép

Itt van például a buglyos fátyolvirág. Mókás a régi népi neve: patikai tajtékzófű, amiben benne van, hogy mire is jó: nyálkaoldó, köptető hatóanyagot tartalmaz a gyökere, amely gyökér egyébként akár két méter mélyre is lenyúlik. Nálunk őshonos, Észak-Amerikában inváziós faj... Ugyancsak nyálkaoldó hatóanyagot (szaponint) tartalmaz az orvosi szappanfű vöröses gyökere is, emellett vizelethajtó anyag is van benne. Mindkettő a szegfűfélék közé tartozik. De van még egy virágzó növény most, ami szaponint tartalmaz: a molyhos ökörfarkkóró, amit királydárdának is nevezett a nép. Ennek főzetét emésztési zavarok, hurutok, fekélyek, gyulladások ellen használják ma is.

Gyógynövény a takarmánylucerna is. Mindenfelé ott nő a gátoldalban, kivadult, hibridjei is vannak (homoki lucerna), és fotósként megjegyezném, hogy kiváló pillangóképeket lehet készíteni a szép lila lucernavirágon ülő sárga őszi lepkékről... A lucerna már csak azért is szívós növény, mert gyökere akár négy méternél is mélyebbre képes lenyúlni, egészen addig, amíg vizet nem talál. Különleges gyökér ez: nitrogéngyűjtő baktériumok "lakása", így talajjavító. A lucernából roboráló (erősítő) gyógytermékek készülnek, sok benne a C-vitamin, de magja mérgező is lehet.

Apropó, vannak itt mérgező növények is. A gyógynövény és a mérges növény között néha olyan keskeny a határmezsgye! Jobb az óvatosság a közönséges farkasalmával, aminek furcsa virága rovarcsapda: a belekerült apró ízeltlábú csak akkor szabadulhat, ha már beporozta a farkasalmát. A népnyelv gyakran veszélyes állatok nevét adja a veszélyes növényeknek, így a "farkas" név sem véletlen. Erős illata is figyelmeztet, hogy a növény nem belsőleges használatra való. A régi római legionáriusok harci sebeiket gyógyították vele, később a nép ekcéma, sömör, fekélyes sebek ellen használta - szigorúan csak külsőleg.

A bennszülött fajok mellett kínai bevándorlót is találunk: a közönséges ördögcérnát, amit a nép "semfűsemfának" nevez. Találó név a kivadult dísznövényre! Van, aki összetéveszti rokonával, a szintén kínai goji-bogyóval, pedig nem kéne: az ördögcérnának (lásd a nevét!) minden porcikája mérgező.

Szép bennszülött faj a homoki ártéren a magyar imola, aminek macerás latin nevéből (Centaurea jacea subsp. angustifolia Gremli) kiderül, hogy a réti imola egyik alfajáról van szó. A budai imola, ami mindenfelé nyílik szeptemberben, szintén endemikus faj, és ki hinné: védett, szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Könyvében. Ugyanis sehol a világon másutt nincs belőle, csak nálunk!
Mindenütt közönséges az apró fehér hamuka, amihez közel kell hajolni, hogy feltárja finom szépségét. A csorbóka is mindenfelé ott virít sárga virágaival - a nép régen főzeléknek fogyasztotta, és ez talán újra divatba jön a natúrkoszt kedvelőinél. A ligeti vagy berki zsálya most másodvirágzik, lila fürtjei eléggé feltűnőek a sárgára érett kaszálókon. észreveszik a pillangók és más rovarok is, valóságos ízeltlábú-étteremként "üzemel" egy-egy filigrán, illatos tő.

Talán nem "csak" az esetleges régészeti leletek, és nem "csak" a víz és a tiszta levegő számít kincsnek a Szentendrei-szigeten...

Magyar imola -Centaurea jacea subsp. angustifolia gremli

Csorbóka -Sonchus sp.

Ligeti (berki) zsálya -Salvia nemorosa

Fehér hamuka -Berteroa incana

Ördögcérna -Lycium barbarum

Molyhos ökörfarkkóró -Verbascum thapsus

Orvosi szappanfű -Saponaria officinalis

Közönséges farkasalma -Aristolochia clematitis

Budai imola - Centaurea sadleriana

Takarmánylucerna - Medicago sativa

Molyhos ökörfarkkóró (Verbascum thapsus) az ártéren

Buglyos fátyolvirág -Gypsophila paniculata

Ártéri füzes