Hőőőgutaaaa!
De hát pünkösd hétfő, szabadnap van, kirándulni márpedig kell! Ez a Dobogókő-Visegrád szakasz az Országos Kéktúra egynapos etapja, 22-25 kilométer (eltérő adatokat olvastam). Viszonylag sok túrablog említi, hiszen sokan Kéktúráznak, ám egy blogban sem térnek ki az élővilágra, legalábbis nem annyira, mint ahogy én fogok...
 |
| Hívogató ösvény a Kéktúrán |
Hűvös reggel, jó korán indulok, tudom, hogy ma is rettentő meleg lesz, és meg akarom előzni a kiránduló tömegeket. Ez sikerül is, a Pomáz-Dobogókő buszon még ülőhely is akad.
Az erdő még "friss", madárdalos - álomszerű minden.
Dobogókő sem "ébredt" még fel. Egyedül vetem bele magam a rengetegbe a Kéken, de hamarosan megtorpanok, mert egy lábatlangyík tekereg át a maga suta módján a lábam előtt. Most találkozom először ezzel a fura, kígyószerű állatkával.
 |
| Lábatlangyík, nőstény - Anguis fragilis |
A
Király-kunyhónál végre rájövök, hol tévesztettem el az utat két éve, amikor itt jártam. Most sincs jól kijelezve, túlfutok az elágazáson, egyenesen egy vadkerítésig, ahol gyanús lesz a dolog. Ahogy a Nap emelkedik, valósággal izzani kezd a levegő... Pettyegetett lizinkák seregei integetnek a semmibe vezető úton. Innen lefelé visz az utam, a Király-völgyben hűvös-nedves a talaj, csípős rovarok rajzanak. Szedem a lábam alaposan, csak itt-ott állok meg fotózni. Találok egy eléggé horror megjelenésű gombát - narancspiros cseppek ütköznek ki rajta, olyan, mintha vért izzadna. Félelmetes.
 |
| A jelenség magyarázata: nemezestinóru gombát aranypenész támadott meg - vagyis gombás a gomba :-) Köszönöm az infót a Magyar Gombász tagoknak! |
A
Sikárosi-réten valósággal vág a Nap. Szükségem lesz egy új kalapra! Van ugyan egy praktikus, régi, ausztrál stílusú, de amiatt már többször kiröhögtek. A kaszáló felett vibrál a levegő a hőségtől és a tücsökdaltól, a lekaszált széna illata száll, egy magányos kaszálógép dolgozik a távolban. Örülök, mert szép réti szegfőket találok, ez a védett növényke eddig hiányzott a fotó-gyűjteményemből.
Innentől elég sok kirándulóval találkozom: először is szembe jön egy terepfutó-verseny teljes mezőnye, aztán kutyások, lovasok, piknikezők hadai. Kicsit sok nekem ennyi ember az erdőben. A terep ideális, a patak felett kis hidak is vannak.
Elvirágzott kosborokat látok: madárfészek, madársisak, már kövéredő, száradó magtokokkal.
 |
| Erdei tisztesfű - Stachys sylvatica |
Pilisszentlászlón pihenek, rám fér. Kalóriapótlást és elkövetek egy nagy fagyikehely segítségével. Jót tesz, feléledve trappolok ki a faluból, harangszó kísér, ahogy egy eléggé eldugott ösvényen, sosem látott turistajelzések mentén ismét rákanyarodok a Kékre.
 |
| Réti kakukkszegfű - Lychnis flos-cuculi |
Eseménytelen szakaszok jönnek, száraz talajú erdő, kabóca-szó, néha egy-egy kisebb rét. Örülök, mert találok fehér virágú baracklevelű harangvirágot, ez eléggé ritka. Szépen kiépített kerítésátlépő létrák vannak erre, meg villanypásztoros vadkerítések, jó tempóban haladhatok. Csak egyszer esek egy nagyot, térdre, természetesen. Az ösvény mentén érdekes növények bukkannak fel, festő pipitér, szurokszegfű, gyíkfű, tisztesfű, gyújtoványfű - csupa "fű".
 |
| Közönséges gyíkfű - Prunella vulgaris |
A
Moli-pihenő, ahol kicsit ücsörögni és tájat nézni terveztem, olyan, mint egy grillsütő. Hamar távozom az izzó kőpadról, mielőtt mumifikálódnék. Megcsodálom a kilátást a
Borjúfőről - aztán szinte váratlan hirtelenséggel felbukkan
Visegrád, a bobpálya. Igazából a zsivajt már az erdőben is hallani lehetett, tudtam, hogy közeledem... Vetek néhány pillantást a Fellegvárra - minden köve személyes ismerősöm, mondhatni - és a kék L jelzésen elindulok lefelé. Talán húsz percembe telik az út, extra gyors a tempóm... egy mutáns harangvirág állít csak meg. Szinte minden túrámon találok egy-két mutáns növényt, fura, hogy eddig nem akadt - hát most, a végére mégiscsak... Az út a Salamon-tornyon keresztül vezet, ide is sok szép emlék fűz, aztán leérek a kikötőbe. Elérném a sétahajót, de olyan tömegek szállnak be, hogy leteszek róla. Nem vágyom sem a napégette fedélzetre, sem a levegőtlen belső fedélzetre... amire vágyok, az egy sör, úgyhogy pillanatokon belül már gyöngyözik is a pohár a kezemben...
 |
| Salamon-torony |
A buszmegállóban örömmel észlelem, hogy öt perc múlva jön a Volán sárga járata, és valóban jön is. Kényelmes, légkondicionált utam van hazáig... csak Újpest-Városkapunál, amikor leszállok, csap arcon a hőség. Csodálatos érzés hazaérni, bevágni a ruhákat a mosógépbe és elfeküdni a kádban... ez is a túrázás örömei közé tartozik!
 |
| Erdei tisztesfű - Stachys sylvatica |
 |
| Pettyegetett lizinka - Lysimachia punctata |
 |
| Réti kakukkszegfű - Lychnis flos-cuculi |
 |
| Réti szegfű - Dianthus deltoides |
 |
| Fehér virágú baracklevelű harangvirág - Campanula persicifolia |
 |
| A Sikárosi-rét |
 |
| Enyves szegfű - Viscaria vulgaris |
 |
| Erdei tisztesfű - Stachys sylvatica |
 |
| Változatos turistajelzések... |
 |
| Festő pipitér - Anthemis tinctoria |
 |
| Rekettyelevelű gyújtoványfű - Linaria genistifolia |
 |
| Mutáns harangvirág, hat helyett hét cimpájú pártával (Campanula sp.) |
 |
| Kilátás a Borjúfőről |
Újra lenyűgöztél élvezetes, humoros stílusoddal.... :)
VálaszTörlésÖrülök, hogy tetszik! :-)
TörlésItt voltam tavasszal, csak ellentétes irányban, akkor majd' lefújt a szél Borjúfőről! :) Visegrádon tavasz volt, egy szál póló, mire Dobogókőre értünk a hó esett... Gyönyörű útvonal!
VálaszTörlés