Terep-járó: Kékestetőtől Sástóig: páfrányok útján a Mátrában

Igazi nyári hőgutát ígértek erre a június végi hétvégére. Úgy gondoltam, hogy ilyenkor nagyobb tengerszint feletti magasságban, hűs erdőben, vizes élőhelyek közelében mégiscsak kellemesen lehet kirándulni. Útvonalamat a Mátrában úgy terveztem meg, hogy legyen benne mindenféle látnivaló: kőfolyás, kis lápszem, tavacska, patak. A páfrányokat mindig is kedveltem, ősvilágok hírmondói, van bennük valami titokzatos: a tudás, hogy hogyan lehet túlélni az évmilliókat. Ezért mindig örülök, ha találkozom velük. Ezen a túrán erre megvolt minden esély...

Andezit-sziget. A Sötét-lápa kőfolyása páfrányokban gazdag élőhely.

Korán ébred a Nap manapság, én is korán kelek, még érződik az éjszaka hűvössége, amikor a troli végállomás felé szedem a lábam. A várható hőségre való tekintettel technikai anyagból lévő futópóló van rajtam, és a hátszellőzős hátizsákom. Ügyesen kikerülöm az ismerkedni vágyó bolondot az utcasarkon, Budapest belvárosa az ilyen korai órán is olyan, hogy nem tanácsos ácsorogni, mert hamar rám szállnának a részegesek. Padra leülni pedig kifejezetten ellenjavallt, úgyhogy mozgásban vagyok a pár perc alatt, amíg megjön a troli.

Hegyközi cickafark - Achillea crithmifolia. Védett faj

Incidens nélkül érek a Stadionokhoz, jegyet már a buszon kell vennem, a sor végére állva. Gyülekeznek a kirándulók, külföldiek is akadnak, egy cirill betűkkel társalgó társaságnak is megvan már az előre váltott jegye. Előre engedném őket, de nem hagyják.

Futópólómat a jesolói versenyen kaptam, egy olasz lány rögtön kiszúrja, kicsit beszélgetünk angolul. Aztán már indul is a kényelmes "autópályás" járat.

Sárga gyűszűvirág - Digitalis grandiflora

Suhanunk az M3-ason, át Gyöngyösön, aztán jön a kanyargás felfelé. Még sose mentem Kékestetőre busszal, sőt igazából azt se tudtam, hogy megy fel ide busz. Most "lusta turista" leszek, Kékesről lecsorgok Sástó felé...

Erdei pinty, tojó - Fringilla coelebs. Védett faj

Kilépek a buszból Kékestetőn. Az orosz vagy ukrán társaság elsöpör az erdőbe, páran buzgón pecsételnek a Kéktúra bélyegzőjével, magamra maradok. Ittam volna egy kávét, de a büfé csak kilenckor nyit, nem várok addig.

Nekivágok én is a kék sáv jelzésű útnak Sötét-lápa felé. Podagrafű fehér ernyői nyílnak körülöttem, kárpáti aggófű sárga, megnyúlt szirmai szedik a fák közt beszivárgó napfényt. Harsog a madárdal, még egészen kellemes a hőmérséklet. Ballagok lefelé a gigantikus andezittömbök között. A köveket elefántbőrű bükkfák gyökerei markolják. Két lány siet el mellettem, céges ügyekről beszélgetnek, repülnek az olyan szavak, mint "support" meg "meeting", szerintem valójában még most is az irodában vannak, és nem az erdőben...

A Sötét-lápa erdeje

Ballagok lefelé, szép ez az erdő. Útelágazáshoz érek, az útszélt napfény simogatja, szétnézek hát növény-ügyben. Találok is érdekességet: hegyközi cickafark! Aztán ismét elsüllyedek a fák között, immár a kék kereszt jelzésen haladva tovább. Finoman lejt az út, és egyre több a páfrány mindenfelé. Nem sietek, élvezetes a séta, felfedezőnek érzem magam: bekukkantok a fák gyökerei közé, a sziklák repedéseibe. Akad itt közönséges tölgyespáfrány, erdei pajzsika, törékeny hólyagpáfrány...

Podagrafű - Aegopodium podagraria

Aztán szemembe villan a napfény, a Sötét-lápa kőfolyása felett nincsenek árnyékoló fák. Az andezittömbök között páfránytenger. Legalább fél órát eltöltök ezen a pár méteren álmélkodással. Aranyos fodorka, szálkás pajzsika is van... a tanösvény-táblán képpel is szereplő szőrös vesepáfrányt viszont nem találom meg. Nem baj, csodálatos ez a páfrányparadicsom! De akad más is: termést érlel már a havasi ribiszke, maroknyi piros bogyót dajkál a fürtös bodza... olyasmi növények ezek, amiket eddig leginkább a Magas-Tátrában láttam.

Kőpiramis a bükkösben

Folytatom az utamat lefelé. Hamarosan kis lápszemhez érek, szivárgó forrás tartja nedvesen a földet. Gigantikus hölgypáfrányok csipkés levelei és zsurlók színezik finom, áttetsző zöldre az erdő alját. Simán közéjük állhatnék, eltűnnék közöttük. A kolónia szélén pénzlevelű lizinkák kígyóznak kerek leveleikkel, sárga virágaikkal.

Fürtös bodza - Sambucus racemosa

Pár lépés, és homályosan csillan a Pisztrángos-tó vize. Esőbeálló házikó is van mellette és pihenőpadok. Pár kiránduló is mozdul a fák alatt. Szétnézek ezen az érdekes helyen... békalencse fedi a vizet összefüggő rétegben. Időnként megrezzen, vibrálni kezd itt-ott a békalencse-réteg. Vajon mi mozog a vízben? Pisztrángra nem gyanakszom... figyelni kezdem a mozgást, sikerül is rajtakapnom a mocorgókat: békaporontyok! Nemsokára elhagyják a menedéket adó kis hegyi tavat, és megkezdik felnőtt béka-életüket az erdőben...

Erdei pajzsika - Dryopteris filix-mas

A piros jelzésen megyek tovább, értelemszerűen rossz irányba, lendületből. Fura lesz, hogy aszfaltos útra érek, térképet elő... hát igen, ez Parádra visz. Vissza! Ismét elhaladok a tavacska mellett, aztán szép ösvényen haladhatok. Megpillantok egy bimbós nőszőfüvet, nincs ezekből sok errefelé. Érződik a szárazság is, ahogy kikerültem a szivárgó talajvíztől nedves zónából.

Aranyos fodorka páfrány - Asplenium trinchomanes

Vagy volt, vagy lesz itt valamiféle teljesítménytúra vagy terepfutás, mert szalagok lógnak a fákról, de kirándulóval kilométereken keresztül nem találkozom. Az ösvény párhuzamosan halad a hegyoldalba vágott, elhagyatott erdészeti úttal, ami botanikailag érdekesebbnek ígérkezik.

Tényleg van látnivaló: réti lednek, orbáncfű, szarvaskerep: csupa sárga színű vadvirág. Megpillantok egy sötét rózsaszín pöttyöt a fák alatt: nini, piros madársisak! Örülök ennek az orchideafélének, idén még nem találkoztam vele...

Bóbitás küllőrojt - Erigeron acris

Mély pocsolyát pillantok meg... Igazán remek pocsolya, mert tiszta a vize, és jól látni benne a gőgösen nézelődő sárgahasú unkákat, erdei béka ifjoncokat és egy fiatal vízisiklót is. Teleobjektívem közelre hozza a hidegvérű élővilágot, rám sem hederítenek. A béka a siklóra mered, de az érdektelenül kígyózik el mellette.

Van itt minden... igazán fajgazdag hely

A Kőris-mocsár név érdekesen hangzott a térképen. Itt is van tanösvény-tábla, ami arról értesít, hogy az ilyen hegyi lápszemecskéket régen moszkának hívták. Azt is megtudom, hogy él itt gyepes nefelejcs... húha, ezt a fajt még nem láttam, megkerülöm hát a mini-mocsaracskát. De semmi, csak jókora vaddisznó-csülkök nyomai, fel is borzolódik kicsit az idegrendszerem, hallani vélem a horkantó hangokat is. Megnyugtató érzés visszatérni a turistaösvényre.

Szálkás pajzsika - Dryopteris carthusiana

Ballagok tovább. Parányi kék pettyeket veszek észre a szemem sarkából... csak nem ez az? De! Itt a gyepes nefelejcs, egyetlenegy tő, szinte "idekészítve" nekem a benőtt erdészeti út kellős közepére! Kattintok, parányi fotótéma... Mosolyogva megyek tovább... mindig kapok valami váratlan ajándékot a természettől, többnyire akkor, amikor már nem számítok rá.

Pajzsikák egymás közt... a jobb oldali biztosan erdei pajzsika, a bal oldali talán szálkás pajzsika, talán szálkás-erdei hibrid... mert ezektől ez is kitelik!

A hidasi erdészházhoz érve már messziről hallom a nagyteljesítményű motorkerékpárok zúgását az aszfaltút felől. Néhány motoros tanyázik a buszmegálló közelében, elég félelmetes külsejűek, de nem szoktak ezek bántani, mosoly, köszönés, aztán ismét elsüllyedek az erdő mélyén, immár a kék-piros-sárga sávval jelzett turisztikai "főútvonalon".

A kis kőtenger páfrányok százainak teremt jó élőhelyet

Meleg van, és egyre fülledtebb is. Gigantikus pocsolya van az erdészeti dózerút legmélyebb pontján. Itt is van sárgahasú unka és vízisikló. Csodálkozom, mert két unka összekapaszkodik, mintha párzási idő lenne, pedig már nagyok a gyerekek... talán csak nosztalgiáznak.

Közönséges édesgyökerű páfrány - Polypodium vulgare

Már várom, hogy Mátraházára érjek. Valamelyik bódénál iszom majd valamit... Meg is van, beszélgetek a bódés emberrel és a barátjával, nagy horgászok. Aztán folytatom az utat a sárga háromszög jelzésen. Hosszú, és most valahogy monotonnak is tűnik. Fülledt hőség ül a fák között, fotótéma alig-alig akad. A sarkvirágok már elnyíltak, pedig reméltem, hogy találok még... tikkadtan liheg a természet. A napfény el-eltűnik.

Tőrékeny hólyagpáfrány - Cystopteris fragilis

A jelzés sárga keresztre vált, Farkas-kútnál megmerítem a kezem a hideg forrásvízben. Borongós hőség, izzadok, parányi rovarok zümmögnek idegesítően az arcom körül. Elallagok a tanösvény hatalmas, fából faragott gombái mellett, amikor félelmetesen megmorajlik felettem az ég. Ennek fele se tréfa!

Órámra nézek: kilenc perc múlva van egy busz Sástón, ezt már nem érem el... aztán másfél óra múlva jön a következő.

Megint dörög az ég, sokkal közelebbről.

Dehogyisnem érem én el azt a buszt!

Pattogatott kukoricává száradt vargánya

Tempót váltok, átsüvítek a réten, aztán balra tarts, ki a műútra... és egy percem még van is a busz érkezéséig. Jó sokan várnak már rá. Felugrok, irány Gyöngyös, Mátrafürednél már kopogni kezd az eső a busz tetején. Villám hasítja ketté az eget, ráreflektorozik az utasok arcára. Az ég olyan sötét, mintha esteledne... Gyöngyös előtt leszakad az ég, cseresznye mérető jegek pattognak. Fejest ugrok ki az esőbe, aztán vissza, a pesti buszhoz. Az erdőben látott háromgyerekes család és a cirill betűs kiránduló társaság már rajta ül, csak az olasz lányt nem látom...

Közönséges tölgyespáfrány - Gymnocarpium dryopteris. Védett faj

Békés utam van Pestig. Visszanézve a Mátra felé olyan fekete az ég, amilyet még nem láttam. Pest felé nézve viszont kék az ég, süt a Nap... a zivatarzóna lemaradva jön utánunk, a felhőfal fehér tornyai impozáns várfalat képeznek.

Fullasztó hőségbe lépek ki a Stadionoknál, troli megint... épp hazaérek, amikor elborul az ég, és cseperegni kezd az eső. Csodálatos nap volt!

Pénzlevelű lizinka - Lysimachion nummularia

Hölgypáfrány - Athyrium filix-femina

A Pisztrángos-tó

Béka és békalencse. Hamarosan elhagyja a tavacskát a frissen átalakult, pici béka pár száz társával együtt

Egybefüggő békalencse-réteg borítja a Pisztrángos-tavat

A bükkfa hatalmas andezit vulkáni bombát "dajkál" gyökereivel

Halvány harangvirág - Campanula cervicaria

Piros madársisak - Cephalanthera rubra. Védett faj

Gyepes nefelejcs - Myosotis caespitosa. Védett faj

Szarvaskerep - Lotus corniculatus

Réti lednek - Lathyrus pratensis

Sárgahasú unka - Bombina variegata. Nem kell a hasát látni, hogy felismerjük, az élőhely mellett a hátán lévő csúcsos rücskök is elárulják, hogy ez bizony sárgahasú.