Őszi kikerics-túra Kisoroszinál

Ezt a természetismereti szakvezetéses kirándulást a Duna-Ipoly Nemzeti Park hirdette meg, amely a Szentendrei-sziget egy részét kitevő védett területeket kezeli. Ez a rész, ahol jártunk, kivételesen nem az ivóvízbázis szigorúan védett és bekamerázott területe, hanem egy szabadon látogatható homokbuckás legelő, dunai ártéri kaszáló. A kirándulás címét adó őszi kikericseken kívül megdöbbentően sok ritka, védett, különleges élőlénnyel találkoztunk!

Gyönyörű hidegfrontos reggel, tiszta, mélykék ég, szinte harapni való felhőkkel! Már a Kisoroszi felé vezető út mellett feltűntek a kikericsek - egyre több, százak, ezrek, sőt végül valóságos lila felhők lebegtek az út két oldalán! Szinte bizseregni kezdett a kezemben a fényképezőgép. A találkozó a Rácz Fogadónál volt, össze is gyűlt a féltucatnyi érdeklődő és elindultunk felfedezni a vidéket.

Őszi kikerics - Colchicum autumnale

Első állomásunk a falu szélén egy kisebb homokdomb, az árvíz miatt gyakorlatilag félbe vágva. A markoló nyomai még ott vannak a homokfalon - kellett a homok a zsákokba az árvízi védekezéskor. A kialakult meredek falon máris gyurgyalagfészkek nyílásai feketéllenek, de látszik az is, hogy a ragadozók hogyan próbáltak kaparászva felmászni. A leomlott részen pedig máris ott virított egy pici, ritka homoki kikerics. Natura 2000-es jelölőfaj, természetesen védett, sőt kiemelten védett, Vörös könyves faj, az eszmei értéke százezer forint tövenként... A természet azonnal alkalmazkodott és birtokba vette a megsérült buckát! Aztán felmásztunk egy másik homokbuckára - ezekből több is van errefelé - és a dombocska tetején, pár méterre a víkendházak kerítésétől, újabb védett növények sokasága fogadott. Itt láttam az eddig csak dolomitsziklagyepről ismert szürkés ördögszemet, a kései szegfűt, és amit nem hittem volna: a kiemelten védett csikófarkot. Ennek a jelentéktelennek tűnő növénykének is százezer forint/tő az eszmei értéke! És a legszebb tövek pont egy betonklocni repedéseiben (mérési alapjegy) óhajtottak tenyészni... ez is mutatja, hogy a természet nem sznob!
A homokdombocska alján: kidobott kerti hulladék, ágnyesedék, és az ilyen helyeken törvényszerűen megjelenő invazív fajok: selyemkóró, kanadai aranyvessző, bálványfa.

Aztán a lábam elé néztem, és jöhetett egy kis lyukhatározás: a tücsök járata ferdén megy be a felszín alá, és bejárata előtt kitisztított kis színpad található. A cselőpók peremet sző lakásbejárata köré, a gyurgyalag ürege pedig akkor lakott, ha látjuk, hogy a madár lábaival sínpárhoz hasonló sávokat koptatott a bejárathoz...
A sárgálló fűben valósággal ragyogtak a vadspárga bogyói, olyanok voltak, mint valamiféle óriási, piros harmatcseppek. A homoki fátyolvirág olyan hatást keltett, mintha finom fehér porhófelhő kavarogna a fű felett. A halványlila színekben szinte versenyre kelt egymással a réti imola, az őszi kikerics és a csombormenta.

Ki hinné, hogy ez kiemelten védett botanikai ritkaság? Csikófark - Ephedra distachyia. Ezek nőnemű példányok.

Háromféle sáskát is fogtunk ezen a pár négyzetméteren: közönséges rétisáska, sisakos sáska és imádkozó sáska került elénk, no meg a már szinte megszokott (bár ezt a látványt nem lehet megszokni) cselőpók.

Közönséges rétisáska - Chorthippus parallelus

Aztán az ártéri kaszáló felé vettük az irányt - a tehénkék nyakában lógó kolomp hangja idilli volt a gyönyörű tájon - és megcsodálhattuk az őszi kikericses legelőket is. Látszik, milyen kínos alapossággal legelik körbe a jószágok a mérgező lila növénykéket, kertész de dolgozhatna precízebben fűvágó ollójával. A felhők árnyéka végigfutott az őszeleji esők után ismét kizöldült réten, festménybe illő látvány volt. Megnéztük a Duna árterét is - igencsak magas a vízszint, és elég sok uszadékfát, sőt szemetet hozott a víz... ezt sose tudtam megérteni: miért kell a szemetet a Dunába dobni?! Fél pár cipők, konzervdoboz, és az elmaradhatatlan pet palackok. Pedig, mint hallottuk, a helyiek példás módon rendszeresen szedik is a szemetet - mi lenne, ha nem tennék?
Visszafordultunk, és a legelőn át, kolompszóval kísérve sétáltunk vissza a kikericstől lila, peremizstől sárga, gyönyörű réten... a fogadóban pedig jöhetett a babgulyás és a palacsinta. :-)

Kukucs! Sisakos sáska - Acrida hungarica

Homoki kikerics - Colchicum arenarium

Imádkozó sáska - Mantis religiosa

Közönséges spárga - Asparagus officinalis

Kései szegfű - Dianthus serotinus

Homoki fátyolvirág - Gypsophila fastigiata

Szürkés ördögszem - Scabiosa canescens

Réti peremizs - Inula britannica

Réti imola - Centaurea jacea

Csombormenta - Mentha pulegium

Őszi kikerics - Colchicum autumnale

Kikericses legelő Kisoroszinál

Őszi kikerics - Colchicum autumnale