Terep-járó: december 2013

2013. december 19., csütörtök

Szívesen!

Néha - úgy tűnik - jelekkel üzen a természet.
Az egyik legfontosabb "piktogram" - a szív.
Ki tudja, hátha épp így üzen nekünk, embereknek, hogy: szeressük őt és egymást...

2013. december 11., szerda

Növénymesék I. A sebzett kentaur növénye - variációk imolára

Az orvoslás: tudomány, a gyógyítás: művészet. A görög legenda szerint gyógyítani az tud igazán, aki maga is szenvedett már, de önmagát még a legjobb doktor sem tudja kezelni. Erről szól Kheirón kentaur története.

"Volt egyszer, hol nem volt, egy Kheirón nevű kentaur. Ez a félig ember, félig ló lény Philyra nimfa és Kronosz időisten nászából született - anyja annyira szégyellte "hibrid" gyermekét, hogy elhagyta. Ez volt az első seb. A fiatal kentaurt Artemisz és Apollón istenek nevelték fel, páratlan bölcsességű gyógyító, tudós és tanítómester vált belőle. Tanítványa, Héraklész egy csatában véletlenül megsebezte egy mérgezett nyíllal - ez volt a második seb, amit már nem tudott begyógyítani Kheirón, de belehalni sem tudott, lévén isteni származású és ezért halhatatlan. A szenvedő kentaur feláldozta halhatatlanságát és átvette az alvilágban sínylődő Prométheusz helyét - Zeusz nemes tettéért felemelte az alvilágból és a csillagok közé emelte, ma az ő alakját láthatjuk a Nyilas csillagképben."

De nem csak a csillagok őrzik a bölcs kentaur emlékét, hanem néhány növény is: köztük a Centaurea, ahogy Hippokratész elnevezte a búzavirágot. (A Centaurium pedig a kisezerjófű, sokoldalú gyógynövényünk, ami igazán rászolgál a nevére.)
A búzavirág kék szirma valóban tartalmaz gyógyhatású anyagot: azulént, ezért a kíméletesen szárított szirmokat borogatásként szemgyulladásra, teaként toroköblítőként, görcsoldóként, szívnyugtatóként és vérnyomáscsökkentőként használták. (Azért írom múltidőben, mert mára ez a hajdani gabonagyom igencsak megritkult. Alig találkozni vele.) Egyik kedvencem az angol Lady Grey nevű fekete tea keverék, ebben is ott csillognak a kék, szárított szirmok.

Nem tagadom, nagyon szeretem az imolaféléket egyenes tartásuk, változatos egyediségük, szívósságuk és nem utolsósorban szépségük miatt.

A búzavirágféléknek, vagyis az imoláknak több faja is él Magyarországon, valamint számtalan alfaj, forma és változat. Megkockáztatom azt is, hogy minden példány egyedi megjelenésű! Meghatározásukban fontos bélyeg a fészekpikkelyek alakja, színe. Többségük lilás színű, de a búzavirág éppenséggel - búzavirágkék, a tarka imola indiai szári színeit idézi, a ritka, védett sáfrányos imola pedig sárga. Van néhány védett faj is Centaureáink között, ilyen a döbbenetesen színpompás tarka imola és az endemikus, vagyis csak nálunk honos budai imola.