Tenyeribékák: egy maréknyi mentett béka, gyík 2014-ből

Ezek a képek a 2014-es év békamentésein készültek. Hivatalosan hüllő- és kétéltűmentések, hiszen nem "csak" békákat, hanem gőtéket, gyíkokat, szalamandrákat stb. is felszedünk az autók miatt számukra életveszélyes területeken. Az önkéntesek munkájának köszönhetően minden évben sok ezer állat menekül meg az úttesten történő értelmetlen pusztulástól, a telelő- és a szaporodóhely közötti tavaszi áthaladása közben, miközben se látva-se hallva, "szerelmesen" vándorol.

Ehhez természetesen meg kell őket fogni, vagyis a békamentés remek lehetőség azoknak is, akik szeretnének ilyen különleges állatokat "testközelből" látni, megfigyelni, érinteni, kézben tartani. (Amúgy védettek, ne zaklassuk őket feleslegesen.)
Minek is tagadnám: szeretem a gyíkokat, békákat, egyáltalán nem félek megfogni őket - nem bántanak. A gyerekek is lelkesen és ügyesen vesznek részt a befogásban, amiből kitűnik, hogy a "fujjfujj-teszed-le-de-rögtön!" senkivel se születik együtt.
Érdekes módon maguk az állatok se vonakodnak, ha kedvesen fogja meg őket az ember - talán érzik, hogy nem esik bajuk.
Sőt, a telelésből előbújó, még kissé dermedt gyíkok kifejezetten bekuckóznak az ember kezébe melegedni, a béka pedig nem ritkán még énekelni is kezd, ahogy az alábbi képek egyikén is látható...

A békamentő kerítés kiásása során fordította ki az ásó a sáros földből a fürge gyíkot - ezért ilyen  "piszkos". Kicsit nehéz volt elengedni, mert nem akart távozni. A meleg (kézmeleg) kincset ér a még dermedt hüllők számára.

Fürge gyík - Lacerta viridis. Hihetetlen finom és szép a bőrük, és egyáltalán nem fürgék. Jó testes gyíkocska ez: nem sínylette meg a téli koplalást

Nagy tavibékák, kétféle méretben. A kisebb bizony a nagyobb táplálékává is válhatna - mindent felfalnak, ami befér a szájukon, márpedig elég nagy szájuk van...

Jól felfújta magát! Zöld levelibéka - Hyla arborea

Már érzi, hogy nincs baj - leeresztett... Zöld levelibéka - Hyla arborea

Parányi dunai tarajosgőte - Triturus dobrogicus

Ez a kép ugyan tavalyi (2013), de remekül mutatja, mennyi dunai tarajosgőte kerülhet a kétéltűvédők egy-egy vödrébe.

Icipici fali gyík - Podacris muralis. Bár alig néhány napos lehet, már tud valamit az életről: a farkinca végét máris letörte valami (nem én voltam)

Csak tudnám, miért hívják ezt a lusta jószágot fürge gyíknak? Lacerta viridis

Gyakran pottyan a békamentők vödreibe a tőlünk nyugatra nagyon ritka, de nálunk szinte közönségesnek számító vöröshasú unka - Bombina bombina. Nincs két egyforma hasi mintázat!

Magabiztos kiállású, fiatal barna varangy hím (Bufo bufo). Nőstényt keresve "járőrözött" a farmosi nagy-nádas közelében, amikor szerencséjére a békamentők vödrébe esett. Arrafelé egyébként elég ritkán találni, az ásóbéka a legtömegesebb faj. Bezzeg az Ipoly mentén!

Barna ásóbéka (Pelobates fuscus) hím - Farmoson szinte mozog tőlük a talaj, bár 2014-ben messze nem voltak olyan sokan, mint 2013-ban.

Ezért hívják ásóbékának. Percek alatt befúrja magát - feneke nyolcasokat ír le közben, ahogy hátsó lábán lévő sarkantyújával feltúrja-tolja a talajt - elég érdekes látvány. Tavaszi reggeleken nem ritkák a "pislogó rögök" a puha talajú szántóföldeken

Térlátás nélkül. Félszemű barna ásóbéka - Pelobates fuscus

Zöld levelibéka (Hyla arborea), szabadon. Bízik a mimikriben :-)

Dínó-szerű pofa... pedig ez csak egy ártalmatlan fürge gyík - Lacerta viridis

Ez a szerelmes zöld levelibéka (Hyla arborea) még a kezemben is felfújja a torokzacskóját és énekel. 

Akrobatikus technikával szökik a békamentők vödréből a zöld levelibéka. Tapadókorongos ujjai segítenek neki ebben: a zöld levelik valóságos szabadulóművészek, fedeles doboz kell a befogásukhoz...

Megtermett nőstény barna ásóbéka - Pelobates fuscus

Nem valami barátságos kedvében találtuk... ez a nézés!!! Nincs az a csók, ami ebből csinos, fiatal királykisasszonyt varázsolna. Nagydarab, nőstény barna ásóbéka - Pelobates fuscus

Immár a fűben, szabadon a fiatal homoki gyík - Podacris taurica

A kis zöld leveli gödörben rejtőzik... Hyla arborea

Túl a célszalagon: a békapárt sikerült épségben a kis Garancsi-tóba juttatni. A barna varangyok petéiket vízben rakják le, egyébként nem mennek "úszni"... a nőstény, mint általában, jóval nagyobb mint a hím, ami az élete árán se engedné el párját

Erdei béka - Rana dalmatina (remélem). A "bajszosbékáknak" sok, hasonló megjelenésű fajuk van

Kedvencem: a terepszín mundért viselő zöld varangy - Bufo viridis. Óriásira is megnőhet. Ez egy fiatal, élénk színű egyed. Csak a szaporodási időszakban keresik fel a vizet. Ezt itt egy parkolóban fogtam...

Nagy tavibéka - Pelophylax ridibundus. De még milyen nagy... ezek életüket vízközelben (vízben) töltik, ritkán pottyannak a vödörbe

Kuszma, vagy más néven lábatlan gyík - Anguis fragilis. Mivel kígyószerű, lassan mozog, és néha az ösvényeken napozik, az ostoba emberek bántják, pedig teljesen ártalmatlan.

Barna varangy - Bufo bufo. A kicsiket sokféle ellenség veszélyezteti - még a nagyobb békák is zsákmányt látnak bennük. Elképzelni sem tudom, hogy lehet egy ilyen kicsi, ártalmatlan, erdei manószerű lénytől ijedezni...

Hozzáöltöztem a programhoz: békamentés a Garancsi-tónál :-)

A békamentésről tartok vetítéses előadást... ez is fontos. Szerencsére sok a természetbarát, sőt kétéltűbarát ember