Összes oldalmegjelenítés

2019. augusztus 2., péntek

Drágakövek és békák: kincskeresés a Börzsönyben

Börzsöny! Kedvenc hegységem! (Bár, ami azt illeti, mindig az a kedvencem, ahol épp járok - hiszen rácsodálkozhatok az adott hely szépségére - azért a Börzsöny akkor is különleges.) A Börzsönyben akadnak várromok a bronzkortól a középkorig... ősrégi, titkokat és denevéreket rejtő tárnák... Kihalt lények mészbe kövült maradványai és hajdani vulkáni lávaömlések, izgalmas vadvirágok, vaddisznók, kilátópontok, szalamandrák és rákok. 
És persze akadnak nyomai a hajdani aktív, évszázados bányász-életnek is. Ennek eredtünk nyomába néhányan, hogy az avar alá kukkantva érdekes ásványokat, kőzeteket lelhessünk az elhagyott meddőhányók tetején, illetve a közeli patak most szinte száraz fenekén.
"Kincskeresők" vándorúton
Valaha ásványokat gyűjtöttem, földrajz-szakos diplomám is van, "kapirgáltunk" sokat elhagyott bányákban, meddőkön, mindenfelé. Nosztalgiából még mindig részt veszek efféle geo-túrákon - főleg azokon, amit hajdani tanárom szervez - ezek szakmailag is mindig nagyon érdekesek.
Most is úgy terveztem, hogy nézelődök, minimálisan kapirgálok - és fényképezek, mert ma már élményeket, tudást és képeket gyűjtök, a köveket bizony többnyire ott hagyom, ahol vannak.
Baracklevelű harangvirág - Campanula persicifolia
Csepergős idő. Célpont: Szokolya és környéke. Jártam már itt nem egyszer, de most egészen más szemmel fogok körülnézni. Mondanom sem kell, hogy a csapatban lévő gyerekek a leglelkesebbek. Igazi kincskereső szenvedély fűti őket, és ami nagyon tetszik, hogy egy fényesebb kavicsnak is úgy tudnak örülni, mintha aranyrögöt leltek volna.
Természetesen a tárnákat messze elkerüljük. Veszélyesek is, meg denevér-rejtekek is, mindenkinek jobb, ha az efféle helyeket és lakóikat tiszteletben tartjuk...
Te jó ég! Ekkora meztelencsiga nincs is
Kapirgálok a patakmederben, és hamar rááll a szemem, hogy mit is kell keresni. Egy-egy nagyobb kő mögött kis örvényt vet a víz, itt össze tudnak gyűlni a nehezebb, keményebb ásványdarabkák. Néhol úgy piroslik a meder, mint a kaviár. Itt vannak a parányi almandin gránátok!
Aki szerencsés, akár borsószemnyit is találhat. Én megelégszem egy csipetnyi aprócskával, a fotó kedvéért.
Nézegetem a köveket a lábam előtt... akad itt formátlan vasérc-darab, szurkos-feketés vasopál, szinte olyan, mint az obszidián... És, nini: egy szerencsés szép sávos faopált talált!
Ahogy kapirgálok a törmelék között, nekem is szerencsém lesz: egy kifejezetten szép, noha pici mézopált találok. Szinte világít a kezemben, mint egy parányi sárga lámpa.
A szemergő eső ezalatt eláll, apró fénypettyeket hint a Nap a szurdokszerű, sötét völgybe a lombok között. Bóklászok, hallgatom a gyerekek örömteli felkiáltásait, lábam előtt kis béka ugrik el, amott a nedves kövön hatalmas meztelencsiga kúszik. Néhány vadvirág is dacol a sötét lombokkal: harangvirág, kisvirágú nebáncsvirág kapaszkodik a szurdok peremén.

Az erdő tele van élettel.
Még az ásványok, a kövek, a patak is élőlénynek hat, mintha meglenne a maguk titokzatos, nem emberi mércével mérhető titkos élete. Minél többet tudok róla, annál nagyobb bennem a tisztelet iránta!
Kapirgálás a kiszáradt patakmeder alján

Erdei hölgypáfrány - Athyrium filix-femina

Ez a kis jószág valószínűleg gyepi béka - Rana temporaria

Szép gömbölyű vulkáni bomba a smaragd patakban

Mézopál

Mézopál

Almandin gránát szemcsék

Nagyításban akár Aladdin kincses barlangja is lehetne...


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.