Egy orchideavadász kalandjai 2016-ban

Ez a glóbusz az orchideák bolygója. Az egész világon megtalálhatóak, a forró trópusoktól a fagyos tajgákig. Orchideák élnek az esőerdőkben és ott vannak a szibériai tajgán. Van, amelyik nagy és feltűnő, mások parányiak és rejtőzködők. Némelyek fákon élnek, mások a talajon. Életmódjuk már téren is változatos. Némelyik évekig ki sem bújik, rejtőzködik a talajban. Van, amelyik hagyományos módon, színnel, illattal és nektárral csalogatja a megporzókat, mások trükkösebbek: nektárgazdag virágokat, nőstény rovarokat utánoznak, vagy sebzett növény illatát bocsátják ki (hogy hernyóevő darazsakat csalogassanak), esetleg hússzínűek és erjedős illatúak: hiszen a hangya és a légy is lehet "célcsoport". Sőt olyan (hazai) orchideaféle is akad, amelyik annyira önbeporzó, hogy ki se nyílik...

Ez az árvalányhajas mező a vitézkosbor egyik ismert élőhelye a Szentendrei-szigeten

A magyarországi orchideafélék mind talajlakók és nagyon változatos az élőhelyigényük. Felhagyott kőbányától kezdve útbevágáson keresztül a láprétekig, homokpusztáktól a párás szurdokokon át a száraz sziklabércekig mindenfelé találkozhatunk valamilyen orchideafélével, sokszor a "leglehetetlenebb" helyeken. Van, amelyik viszonylag nagy, látványos és gyakori, mások ritkák, és alig veszi észre őket még az is, aki ismeri és szándékosan keresi. Jó tudni, hogy valamennyi orchideafajunk védett, sőt némelyik fokozottan védett! Az itt látható valamennyi növény közvetlenül az út (turistaösvény) mentén nőtt, a fotózás kedvéért nem kellett letérni az útról, és semmire sem léptem rá. Szerencsére az orchideafélék kifejezetten vonzódnak az utak széléhez, talán mert itt kevesebb a (növényi) vetélytársuk.

Bíboros kosbor (Orchis purpurea) virágfürtje felülről

Ám ebben a bejegyzésben az a legfontosabb üzenet, hogy az orchideák: SZÉPEK!
Vigyázzunk rájuk, hogy igaz legyen a jelszó: 

Amíg csak a Föld forog, mindig lesznek kosborok!

A képeket az idei, 2016-os év terméséből válogattam. Idén is sikerült újabb fajokkal gazdagítani a "digitális herbáriumot". Íme az aktuális fajlista:

Agárkosbor (Orchis vagy újabb nevén Anacamptis morio)
Bíboros kosbor (Orchis purpurea)
Bodzaszagú ujjaskosbor (Dactylorhiza sambucina) sárga és vörös színváltozat
Boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus)
Csőrös nőszőfű (Epipactis leptochila subsp. leptochila)
Elbai nőszőfű (Epipactis albensis)
Erdei (Soó-) ujjaskosbor (Dactylorhiza fuchsii subsp. sooana)
Fehér madársisak (Cephalanthera damasonium)
Fonák bajuszvirág (Epipogium aphyllum)
Futák-nőszőfű (Epipactis futakii)
Hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata)
Füles kosbor (Orchis mascula)
Ibolyás gérbics (Limodorum abortivum)
Ibolyás nőszőfű (Epipactis purpurata)
Illatos bibircsvirág (Gymnadenia odoratissima)
Janka-sallangvirág (Himantoglossum jankae, régi nevén bíbor sallangvirág, Himantoglossum caprinum)
Karcsú gömböskosbor (Traunsteinera globosa)
Kardos madársisak (Cephalanthera longifolia)
Keskenyajkú nőszőfű (Epipactis neglecta)
Kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia)
Madárfészek kosbor (Neottia nidus-avis)
Kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla)
Majomkosbor (Orchis simia)
Méhbangó (Ophrys apifera)
Mocsári kosbor (Orchis laxiflora)
Mocsári nőszőfű (Epipactis plustris)
Őszi füzértekercs (Sprianthes spiralis)
Piros madársisak (Cephalanthera rubra)
Pókbangó (Ophrys sphegodes)
Poloskaszagú kosbor (Anacamptis coriophora)
Sápadt kosbor (Orchis pallens)
Sömörös pettyeskosbor, tavaszi alfaj (Neotinea ustulata subsp. ustulata)
Sömörös pettyeskosbor, nyári alfaj (Neotinea ustulata subsp. aestivalis)
Széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine)
Széleslevelű ujjaskosbor (Dactylorhiza majalis)
Szúnyoglábú bibircsvirág(Gymnadenia conopsea)
Tallós-nőszőfű (Epipactis tallosii)
Tarka pettyeskosbor (Neotinea tridentata)
Tojásdad békakonty (Listera ovata)
Vitézkosbor (Orchis militaris)
Vitézvirág vagy tornyos sisakoskosbor  (Anacamptis pyramidalis)
Vörösbarna nőszőfű (Epipactis atrorubens)
Vöth-nőszőfű (Epipactis voethii)
Zöldes sarkvirág (Platanthera clorantha)

Bíboros kosbor (Orchis purpurea) tőlevélrózsa, Budai-hegység, március 12.

A 2016-os év "kosbor szezonja" számomra a Normafa 20 teljesítménytúrával kezdődött, ahol a rajtponttól nem is nagy távolságra az erdő alján szép, húsos, kifogástalan bíboros kosbor tőlevélrózsákra lettem figyelmes. Nehéz őket bármi mással összetéveszteni.

Bíboros kosbor (Orchis purpurea) tőlevélrózsa, Budai-hegység, március 12.

Agárkosbor (Anacamptis morio) a Tétényi-fennsíkról, április 20.

A Tétényi-fennsík egy elhagyatottabb részét eredetileg a henye boroszlán miatt kerestem fel. "Megsúgták", hogy itt találhatok egy szép, fotózásra kívánkozó példányt. Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy bármilyen feltűnő növény is az, rengeteget bolyongtam össze-vissza, mire meglett. De ez a bolyongás nem volt felesleges, rábukkantam életem eddigi legnagyobb agárkosborára. A szára kisujjnyi vastag volt.

Agárkosbor (Anacamptis morio) a Tétényi-fennsíkról, április 20.

Kardos madársisak (Cephalanthera longifolia) a Csóványos alatt (Börzsöny), április 23.

A következő találkozásomra a kosborfélékkel három nappal később került sor, amikor lefelé jöttem a Csóványosról. A Börzsöny mikroklímája hűvösebb, itt kicsit később "indul el" minden. Igazából a sápadt kosbort kerestem, de szomorúan láttam, hogy kedves példányom áldozatul esett az erdészeti út szélesítésének. Bimbós kardos madársisakot és szintén még bimbós madárfészek kosborokat viszont szép számmal találtam.

Madárfészek kosbor (Neottia nidus-avis), Börzsöny, április 23.

Tarka pettyeskosbor (Neotinea trindentata), április 29.

Az egyik téli teljesítménytúrán említette valaki - mert nem csak engem érdekelnek a kosborfélék - hogy a Budai-hegységben, a Csergezán-kilátó környékén van egy élőhelye a tarka pettyeskosbornak. Tény, hogy erre a kihelyezett tanösvény-tábla is felhívja a figyelmet, ezzel együtt nehéz volt megtalálni őket a dolomitkopáron, mert a szokásosnál sokkal aprócskábbak.

Bíboros kosbor (Orhis purpurea), Budai-hegység, április 29.

Valahol Nagykovácsi környékén van egy bíboros kosborokban gazdag rét, de ezt idén sem találtam meg, pedig egy albínó példányra már régóta "fáj a fogam", pontosabban az objektívem! A Csergezán-kilátó alatt találtam a fák alatt ezt az egy szem példányt, ez volt 2016 első virágzó bíboros kosbora a számomra.

Kardos madársisak (Cephalanthera longifolia),Tóti-hegy, április 30.

A Csergezán-túra másnapján irány a Káli-medence, egy 30 kilométeres teljesítménytúra. Csodálatos tájakon járhattam, és bár a pókbangókkal nem találkoztam, meg agárkosborból is csak egészen pirinyókkal, de akadt egy-két szép kardos madársisak.

Bíboros kosbor (Orchis purpurea), Budai-hegység, május 4.

Néhány nap múlva, munkaidő után kibuszoztam az egyik kedvenc, fák között rejtőzködő bíboros kosboros helyemet megnézni. Tavalyelőtt elképesztően sok kibújt, tavaly viszont alig találtam néhányat. Idén a kettő átlagával találkoztam, úgy két tucat példánnyal. Aminek nagyon örültem, a virágok változatos megjelenése (mind forma, mind színek tekintetében), ami genetikai gazdagságra utal.

Bíboros kosbor (Orchis purpurea), Budai-hegység, május 4.

Fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), Budai-hegység, május 5.

Másnap az Ördögoromhoz mentem fel busszal, itt is akad egypár kosborféle... mint például ez a fehér madársisak.

Madárfészek kosbor (Neottia nidus-avis), Pilis, május 7.

Két nappal később a Duna-Ipoly Nemzeti Park által szervezett természetismereti kirándulásra mentem. A Holdvilág-árok és környéke érdekes élőhelyeit kerestük fel, engem különösen az itteni apró láptavak élővilága vonzott. Persze nem hagyhattam figyelmen kívül az út szélén szerénykedő madárfészek kosborokat és a délceg kardos madársisakot sem, amit természetőr-vezetőnk azonnal "lepöttyözött a GPS-sel", hiszen egy védett fajnál fontos rögzíteni az előfordulásokat. A daliás bíboros kosbort viszont már egy korábban felvett GPS adat alapján találtunk meg. Növényünk büszkén tűrte, hogy a rajongók körbefényképezzék.

Kardos madársisak (Cephalanthera longifolia), Pilis, május 7.

Bíboros kosbor (Orchis purpurea), Pilis, május 7.

Vitézkosbor (Orchis militaris), Szentendrei-sziget, május 7.

Nem mintha keveselltem volna az aznap a Pilisben talált három kosborfajt, de délután még kiballagtam a Szentendrei-szigetre, megnézni, mi a helyzet az itt élő kis vitézkosbor-populációval. Ez az egyik itteni ismert előfordulása. Örömmel vettem tudomásul, hogy tavalyhoz képest két új virágos hajtás bukkant fel, és egy kisebb csoport van a galagonyabokrok mögött is.

Bíboros kosbor (Orchis purpurea), Budai-hegység, május 16.

Pünkösd hétfő. Sajnos a meghirdetett teljesítménytúráról lemaradtam (előregisztráció kellett volna), így jött az "újratervezés", vagyis egy másik, egyéni útvonal bejárása. El is tévedtem, kicsit szándékosan (a Budai-hegység ösvényeit talán túlságosan is ismerem már), de ez azért volt érdekes, mert új helyeken bukkantam ki, és bár nem kifejezetten orchideákat keresgélni indultam, bejelzett a "kosbordetektor": a szemem sarkában megpillantottam hol itt- hol ott egy-egy bíboros kosbort. Köztük volt az is, amekkorát ritkán látni (itt a képe lent), pár méterre egy parkolótól.

Bíboros kosbor (Orchis purpurea), Budai-hegység, május 16.

Fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), Vértes, május 22.

Aki májusban biztosan szeretne kosborokat találni, az a Vértesbe menjen! Jó hely lehet például Csákberény környéke, a Haraszt-hegyi tanösvénnyel... most persze nem ezt a helyet kerestem fel, hanem átvágtam a lankákon Csákberénytől Oroszlányig. Hét kosborfajjal találkoztam (tarka pettyeskosbor, ibolyás gérbics, fehér madársisak, bíboros kosbor, fehér madársisak, kétlevelű sarkvirág, madárfészek kosbor). Mindezt csodálatos tavaszi napsütésben... egyszerűen ideális kirándulás volt.

Kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia), Vértes, május 22.

Ibolyás gérbics (Limodorum abortivum), Vértes, május 22.

Ibolyás gérbics (Limodorum abortivum), Vértes, május 22.

Bíboros kosbor (Orchis purpurea), Vértes, május 22.

Tarka pettyeskosbor (Neotinea tridentata), Vértes, május 22.

Tarka pettyeskosbor (Neotinea tridentata), Vértes, május 22.

Madárfészek kosbor (Neottia nidus-avis), Vértes, május 22.

Poloskaszagú kosbor (Anacamptis coriophora), Szentendrei-sziget, május 28.

A tavasz lassan nyárrá forrósodott a homokpusztán is. Május utolsó hétvégéjén megnéztem, mi a helyzet a poloskaszagú kosborokkal. A két évvel ezelőtti rekordhoz ugyan nem is közelített az egyedszám, de azért több tucat példányt találtam. Az illatuk tényleg nem az a tipikus virágillat!

Poloskaszagú kosbor (Anacamptis coriophora), Szentendrei-sziget, május 28.

Madárfészek kosbor (Neottia nidus-avis) Bertényi Miklós botanikus kert, Visegrád, május 28.

Ezt a botanikus kert-látogatást csak amolyan családi sétának szántuk, de persze orchideák itt is akadnak. Senki sem ültette őket, maguktól költöztek be a különleges fák alá. Az óriási, masszív fehér madársisakok nem maradhattak észrevétlenek.

Fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), Bertény Miklós botanikus kert, Visegrád, május 28.

Széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine), Budai-hegység, május 31.

Május végétől lassan lecseng a legtöbb faj virágzása, viszont felütik fejüket a nőszőfüvek, az egyik legizgalmasabb csoport. Még a Normafa környékén is akadnak szép példányok. A nőszőfüvek közül a leggyakoribb a széleslevelű, de még ezt is elég nehéz észrevenni. Bimbófüzére a föld felé konyul, lassan egyenesedik csak ki, győzze az ember kivárni... Életem eddigi legnagyobb kétlevelű sarkvirágára is ezen a sétán bukkantam a Libegő közelében. Olyanok a virágai, mintha táncoló angyalok lennének... és hihetetlenül finom illata is van.

Kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia), Budai-hegység, május 31.

Füles kosbor (Orchis mascula), Puchberg, június 6.

Egy kis kitekintés Ausztria felé... a Schneeberg teteje, nevéhez illőn még havas volt, miközben a hegy lábánál lévő kis hotelünk erkélyén a nyári nap melengetett. Elmentem egy kis környékbeli sétára, és nagy örömömre a nálunk igen ritka füles kosborokra bukkantam a mintaszerű alpesi tehénlegelő és a fenyves határzónájában, a Wanderweg (turistaút) szélén.

Kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla), Bükk, június 19.

Idén is tettem néhány rövid kiruccanást a Bükkbe! Kedves hegységem barátságos tájai idén is sokféle vadvirággal ajándékoztak meg, köztük természetesen orchideafélékkel. Néhány helyre már ismerős példányokat meglátogatni mentem, de idén sikerült felkutatni a széleslevelű ujjaskosbort és a karcsú gömböskosbort is, amiket éveken át hiába kerestem (és úgy tűnik, eddig simán elmentem mellettük. Néha eszembe jut, hogy hová is tehettem a szememet? A növények nem kicsik...) Nyár derekán már nyílik az egyik legcsinosabb orchideafélénk, a piros madársisak is, és "beindul" néhány nőszőfű is a korábban nyílók közül (vörösbarna nőszőfű, kislevelű nőszőfű, esetleg Vöth-nőszőfű is akad már).

Piros madársisak (Cephalanthera rubra), Bükk, június 19.

Széleslevelű ujjaskosbor (Dactylorhiza majalis), Bükk, június 19.

Karcsú gömböskosbor (Traunsteinera globosa), Bükk, június 19.

Kétlevelű sarkvirág (Platanthera bifolia), Bükk, június 19.

Fehér madársisak (Cephalanthera damasonium), Bükk, június 19.

Vörösbarna nőszőfű (Epipactis atrorubens), Bükk, június 19.

Kislevelű nőszőfű (Epipactis microphylla), Bükk, június 19.

Piros madársisak (Cephalanthera rubra), Mátra, június 28.

És ha már jártam a Bükkben, rá egy hétre irány a szomszédvár, a Mátra! Egészen más világ, más kőzetek, más talaj, más morfológia, más élővilág. Nőszőfű például sokkal kevesebb van, mint a Bükkben, persze azért találtam néhányat. Viszont "rengeteg" volt a piros madársisak, főleg egy-egy varázsos tisztáson.

Piros madársisak (Cephalanthera rubra), Mátra, június 28.

Széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine), Visegrádi-hegység, július 2.

A Mátrában nem fogadott éppenséggel kellemes időjárás, három cidrizős napot töltöttem az új galyatetői turistacentrumban. Ahogy hazafelé tartottam a busszal, ismét nyár lett... irány tehát az ismerős Dunakanyar, lássuk, mit csinálnak az Epipactisok? Legutóbb, amikor errefelé jártam, felfigyeltem néhány ígéretes tőre (köztük egy klorofillmentesre), sajnos ezek nagy részét mostanra kitúrták a vaddisznók! Azért találtam néhány virágzó szálat, és kipróbálhattam az új fotóállványomat is.

Széleslevelű nőszőfű (Epipactis helleborine), Visegrádi-hegység, július 2.

Elbai nőszőfű (Epipactis albensis), Naszály, július 30.

Esőzések, viharok... a felázott talajon csúszkálva, óriási tócsákat kerülgetve mentem nőszőfüveket keresgélni a Naszályra. Határozottan esőerdei volt a hangulat, és nem csak az orchideák miatt. Ráleltem a gazdag elbai nőszőfű-állományra, meglettek a rég vágyott ibolyás nőszőfüvek (eddig csak lerágott, beszáradt, tetves stb. tehát fotózhatatlan példányokkal hozott össze a "botanász szerencse", pedig többször átszeltem már miattuk ÉD- irányban a Börzsönyt, és most... mennyi!) Elvirágzott széleslevelűek is szép számmal voltak. A harmadik megtalált faj a csőrös nőszőfű, ami eddig hiányzott a "digitális herbáriumból". Az állványhasználat mellett a fekete bársony háttérrel is próbálkoztam.

Ibolyás nőszőfű (Epipactis purpurata), Naszály, július 30.

Csőrös nőszőfű (Epipactis leptochila subsp. leptochila), Naszály, július 30.

Tojásdad békakonty (Listera ovata), Kalota-havas, Erdély, augusztus 7.

Nem hittem volna, hogy augusztusban még kosborokkal fogok találkozni, pláne olyanokkal, amelyek májusban nyílnak... de hát Erdély csodatermő vidék! Stílusos, hogy 2016. utolsó orchideája Soó Rezső professzorról kapta a nevét, ő az, akitől elkaptam az orchidea-kedvelés "bogarát", mégpedig a bélyegein keresztül... mire leleltároztam a 225.000 darab színpompás postabélyeget, mert hogy a professzor bélyeget is gyűjtött, szépen belehabarodtam a kis képeken látott vadvirágokba.

Soó-ujjaskosbor (Dactylorhiza fuchsii subsp. sooana), Kalota-havas, Erdély, augusztus 7.