Terep-járó: Csillagvirágok ébredése az ártéren

2015. március 26., csütörtök

Csillagvirágok ébredése az ártéren

Kedves, különleges hangulatú vidékem a "bálnahátú" pilisi hegyek alatt, a Duna ölelésében húzódó Szentendrei-sziget. Itt más a mikroklíma, mint a budai hegyvidéken vagy a Pesti-síkon, pár héttel később nyílik minden, párásabbak a reggelek, nyirkosabbak az éjszakák, és a holdfényben kísértetekről suttognak a lombtalan parti fűzfák.

Pilisi vonulatok a Szentendrei-sziget felett

Ma meg még napfogyatkozás is volt, igaz részleges, és nem is sikerült lefényképeznem. Helyette íme a részleges sajtos zsömle-fogyatkozás, megörökítva az utókornak. Amíg megettem, meg is érkezett az öreg, horpadásokkal tarkított komp, hangos döndüléssel csapódva a vas úszóstégnek, mint mindig.
Átkelve a Dunán, a kerti munkák mellett volt időm egy kis fotósétára, és meglepett, hogy mennyi ligeti csillagvirág nyílik közvetlenül a kikötő mellett... meggyőződésem, hogy ez hazánk flórájának egyik legszebb tagja. A virágok égszínkékek, épp annyi, egy csipetnyi ultramarinnal, hogy titokzatossá váljanak, de még ne legyen lilaságuk közönséges... már így is gyönyörűek lennének, de ott van még a zöldből finom átmenettel borvörösbe hajló, kecses szár, hozzá a friss-zöld levelek, mindez a kék égbolt hátterével... e parányi, védett vadvirág, közelről megnézve, igazán pompás látvány. Mindehhez pazar kontrasztot képez a martilapu harsány sárgája, némi narancs színezéssel a szirmok végein, és a salátaboglárka fényes kénsárgája.
Találtam egy érdekes, mutáns tyúktaréjt is. A szokásos hat lepel (szirom) helyett jóval több jutott neki, valósággal sziámi iker virágfej, azon a tövön csupa ilyen volt. A fák alatt ibolyák - fehér és lila, vegyesen, ültetni sem lehetne ízlésesebben - az út szélén rózsaszín-fehér százszorszép, parányi, élénk kék veronika-félék, piros árvacsalánok... színesedik az árokszél, bizony.
C-betűs lepke szívogat a nedves dunai homokon, egészen közelre bevár, nem ébredt fel még igazán...
Tavasz van.