Ezt a kirándulást a Duna-Ipoly Nemzeti Park szervezte, még 2012-ben a Budai Tájvédelmi Körzet e kiemelten védett dolomit-sziklagyepének bemutatására. Szeretem ezeket a szakvezetéses túrákat, mert olyan dolgokat mutatnak meg, amelyeket magamtól talán észre sem vennék, vagy ha igen, talán nem méltányolnám eléggé. A budaörsi Auchan meg az IKEA felől már régóta nézegetem ezeket a kopár dombtetőket - ahá, ez az.
|
Magyar méreggyilok - vincetoxicum pannonicum |
Olyan esőre hajló hideg reggel volt, hogy majdnem visszafordultam a villamosmegállóból. Végül is a találkozóhelyen, a 21-es busz végállomásánál mindössze négy ember cidrizett rajtam kívül: még két érdeklődő (Emese, a mikológus és Zsolt, a dendrológus) valamint Adrián, a túravezető a kislányával. Bemutatkozás - ennyi "-lógus" egy rakáson! Ennyi botanikus között még a pipacsot se mertem felismerni...
|
Tarka imola - centaurea triumfettii |
Azért volt, amit felismertem. Éppenséggel a neten láttam egy igazán színpompás, rózsaszín-lila virágot, a
tarka imolát, amiről India színei jutottak az eszembe. Ki mondja, hogy a kék, a lila, a rózsaszín és a zöld nem megy egymáshoz? Lám, ez a növény egyszerre hordja ezeket a színeket, és nagyon is ízléses a megjelenése!
|
Magas zsombor |
Nagyon élveztem, hogy bármiről szabadon megkérdezhetem, hogy micsoda, és azonnal tudják. Ez szinte zavarba ejtő volt. A három szakember nagyon szívesen magyarázott a maga szakterületéről (gombák, fák, növények, madarak). Én egy kis geológiával járultam hozzá a természettani szimpóziumhoz. Kicsit irigyeltem a gombász hölgy nagyszerű terep-bőrnadrágját. Ezzel aztán nyugodtan bele lehet menni a susnyásba, és még jól is néz ki!
|
Fehérpettyes álcsüngőlepke - amata phegea |
Jó volt tanulni, kérdezni. Rengeteg fura növénynek, rovarnak, gombának bemutattak! Ilyen volt a kirándulás fő attrakciója, a kiemelten védett
magyar méreggyilok. Ezzel a névvel egy tehetségkutató show zsűrijében lenne a helye, de nem: ez egy kissé jelentéktelen külsejű endemikus növényfaj, a selyemkórófélék közé tartozik, termése olyan, mint a paprika. Megtudtam, hogy a jégkorszak egy melegebb periódusából maradt itt, vagyis reliktum. Mérgező, és régen (kígyó-) mérget próbáltak hatástalanítani vele, legalábbis közönségesebb társával: vagyis gyilkolja a mérget, ezért méreggyilok. Hát, nem próbálnám ki. És nem csak azért, mert százezer forint egyetlen tő eszmei értéke!
|
Magyar repcsény - erysimum odoratum |
Egy sor növénynek van sajátos neve:
csabaíre,
magyar repcsény,
budai imola,
magyar szegfű,
István király-szegfű. Hazai növények ezek, nemigen honosak másutt.
|
Csabaíre vérfű - sanguisorba minor |
A vacak idő és a semmilyen fények ellenére egészen tűrhető képeket sikerült készítenem. Hihetetlen a fajgazdagság! A viszonylag kis területen (úgy hét kilométer lehetett a táv mindössze) van hajdanán telepített feketefenyves, vegyes lombos erdő, sziklagyep, telis-teli ritka, érdekes élőlényekkel. Elképesztő volt az a színpompa, ami a lábunk előtt feltárult.
Hegyi len,
homokliliom,
árlevelű len. "A föld csillagai" - gondoltam. Ha pedig távolabbra néztem, nagyszerű panoráma tárult fel. Messzire el lehet látni innen, egészen a párába vesző Pesti-síkság széléig, de látszott még halványan a Velencei-tó tükre is.
|
Szemölcsevő szöcske - decticus verrucivorus |
Fogtam egy megtermett szöcskét. Utólag tudtam meg, hogy a neve
szemölcsevő szöcske! Harap, és össze is nyálazza a bőrt (biztos van erre is valami szakszerűbb rovarászati kifejezés) - a nép régen úgy gondolta, ez hatékony ellenszere a szemölcsöknek. Mondjuk legközelebb előbb megkérdezem, mi az, és aztán fogom meg, noha nem harapott meg. Igaz, szemölcs sincs a kezemen...
|
A Sorrento-sziklák |
Megcsodáltuk a
Sorrento-szikláknál élő
István király-szegfűket (újabban a neve Lumnitzer-szegfű). Megnéztük a
piktortégla-üregeket is, mármint, kívülről. Ezt a piktortéglát a falfestők használták az építőiparban. Nem lennék bányász! Micsoda szűk, omlatag lyukak!
Huhh, ennyi újdonság, érdekesség - nem bántam meg, hogy nem fordultam vissza a villamosmegállóból!
Épp rákezdte az eső, amikor hazaértem...
|
Budai imola - centaurea sadleriana |
|
Magyar szegfű - dianthus pontederae |
|
István király- (Lumnitzer)-szegfű - dianthus lumnitzeri |
|
Hegyi len - linum austriacum |
|
Árlevelű len - linum tenuifolium |
|
Ágas homokliliom - anthericum ramosum |
Ismét nagyon szép beszámolót készítettél, príma fotókkal! A szegfűt nem Sorrento közelében fotóztad? Én ott találtam ilyeneket, és kései szegfűnek gondoltam, mivel a virágkocsány nem szögletes! Bernáth Miklós mondja mindig, hogy ha nem szögletes, hanem hengeres, akkor kései szegfű! A szakvezető mit mondott róluk?! Várom válaszodat!
VálaszTörlésKöszönöm! Igen, a Sorrento szikláknál láttam a szegfűket, ahogy írtam is :-) Én úgy tudom, hogy a korai szegfű, az István király szegfű és a Lumnitzer szegfű azonos fajnak bizonyult genetikailag, a kései maradt külön faj. Lehet, hogy te késeit találtál, nincs kizárva. A szakvezetőt pedig nem kérdeztem a kocsányról, ő István király szegfűnek mondta őket. :-)
VálaszTörlés