Egy viharfelhő élete

Úgy tűnik, egyre szélsőségesebb az időjárásunk. Idén már volt földrengés (jó, tudom, nem időjárási jelenség), volt rekord árvíz (azért ez már összefügg az időjárással), háztetőket letépő tornádó, március 15-i kétméteres hófalak és júniusi hőségrekord. Zivatar is bőségesen volt, talán az idei, 2013-as esztendő hozza az "egy év alatt átélt öntött ürge állapot" rekordját is. Hetente legalább egyszer elkap valahol, és a vele járó szél miatt az esernyő mit sem ér ellene.

No de lássuk a zivatarfelhő meghatározását: a cumulonimbus a sztratoszféráig felnyúló, óriási, tömör zivatarfelhő, amiből zivatar, sőt jégeső eshet (esik is). A tetején a vízpára kifagyhat, ettől "kócos" lesz (Cb. capillatus), vagy jellegzetes üllő alakot ölthet (Cb. incus). A belsejében lévő levegő akár 100 kilométer/óra sebességgel is emelkedhet, ez lebegve tartja a vízcseppeket, amelyek megfagynak és kövér jegekké hízhatnak. A cumulonimbus név lefordítva "halmozott felhőt" jelent. Napsütés, meleg, instabil levegő, nagy légnedvesség kell a keletkezéséhez: így leginkább gomolyfelhők megnövekedésével, illetve hidegfrontok előterében keletkezik.

Ez egy egyszerű viharfelhő története, ami döbbenetesen szép látványvilággal ajándékozott meg - Zuglóban voltam, és a kertvárosi negyedben gyakran felnézhettem az égre. Fényképezőgépemmel végig tudtam követni a hatalmas zivatarfelhő keletkezését, magát a zivatart (bőrig ázás a buszmegállóban) és elvonulását is.

Kora délután: intenzív feláramlás a nyári melegben, erős napsütés mellett.

Egy órával később. Tömörödik, már tornyos gomollyá alakult

Az események felgyorsulnak. Szépen fejlett zivatarfelhő tornyosul az ég szélén. A szürke csík egy jellegzetes másodlagos felhősáv a zivatarfelhő előterében

Apokalipszis a zuglói utca végén

Karfiolszerű formák: jellegzetes cumulonimbus alak

A zivatarfelhő széltépázta maradványfelhőzete

Alkonyi fényben látszik, ahogy a zivatarfelhő Buda felé halad

Jól látszik a kifagyott, jégtűs rész a cumulonimbus tetején