A Szentendrei-sziget egy ékszerdoboz, amelynek védelmező falai a Duna szürke hullámai. Északi csücske Magyarország hajdani királyi fővárosa: Visegrád falai alá nyúlik, déli csücske pedig a mai főváros, Budapest határát érik el. Ennek ellenére számos szinte érintetlen területe van, és különösen gazdag érdekes ártéri és homokpusztai növényfajokban.
Elvonult a sok esővel járó front - ez a gyönyörű tiszta, hidegfronti égkép mutatja, hogy most néhány napig szép idő várható. Az esőtől jelentősen megemelkedett a Duna vízszintje, most, 2013. szeptemberének vége felé nyoma sincs a fövenyes partnak. Viszont a növények - ha tehetnék - biztos felujjongtak volna. Oly régóta tartott már a szárazság, hetek, sőt talán hónapok óta nem esett érdemi eső! Még a szívós, szárazsághoz szokott homokpusztai fajok is megszenvedték ezt. Most viszont az ősszel virágzók mellett még azok is igyekeznek behozni az elmaradásukat, amelyek elvben nyáron - júniusban, júliusban - virágzanak. Így bukkantam rá a másodvirágzó zászlós csüdfűre. Összességében: ilyen tarka képet talán még tavasszal se mutat a szigetmonostori homokpuszta!
 |
| Magas vízálláskor a Szigetcsúcsnál |
 |
| Perzsa veronika - Veronica persica. Feltehetően. |
Akadnak bőven őshonos fajok, de vannak bevándorlók is: ilyen a délnyugat-ázsiai eredetű
perzsa veronika, vagy az amerikai gyorsétterem: az
egynyári seprence (imádják az ízeltlábú vendégek). Cserébe mi adtuk Amerikának a
fehér somkórót, ami ott ígéretes takarmánynövényből invazív, veszedelmes gyommá vált.
 |
| Homoki porcsinkeserűfű - Polygonum arenarium |
 |
| Fehér somkóró - Melilotus albus |
Most is bőségesen nyílnak a különféle
gyógynövények. A
kecskerágó magjában koffein található, ami jól hangzik, de a mag összességében mégiscsak mérgező. Az
orvosi atracél vértisztító, nyálkaoldó hatóanyagokat tartalmaz, a
tövises iglice gyökeréből vízhajtó, vesekőhajtó, gyulladáscsökkentő, köszvény elleni szereket készít a hagyományos orvoslás. A legérdekesebb talán a legjelentéktelenebb kis növényke: a
közönséges vasfű. Ehhez az apró évelőhöz valóságos babona- és néphit-áradat kötődik: a keltáknál mágikus szertartások kelléke volt, úgy tartották, szerencsét hoz, ezért holdvilágnál szedték. A rómaiak Vénusz virágának hitték, és szerelmi bájitalt főztek belőle, mondván feléleszti a kihunyt szerelmet. A mai vámpíros filmek és könyvek felélesztették azt a babonát is, hogy a vasfű magunknál hordva, vagy fürdővízbe téve távoltartja a vámpírokat... de ami nekem a legjobban tetszik: a vasfű, mint fűszer, remek ízt ad a kovászos uborkának. (Vámpírellenes, szerelmi báj-koviubi! Ez igen!) Egyébként persze a vasfű sokoldalú gyógynövény: vérzéscsillapító, vízhajtó, enyhe nyugtató és görcsoldó hatóanyagokat tartalmaz.
 |
| Közönséges kecskerágó - Euonymus europaeus |
A mindenféle titokzatos nőszőfű és imola után újabb botanikai kihívással szembesültem.
Keserűfüvek! Itt a "pálhakürtő" milyensége a határozási bélyeg. Tőlevél: pipa, fészekpikkely: pipa, mézajak: pipa - erre most itt a legújabb: a pálhakürtő! A keserűfüvek, amilyen kellemetlen, szívós gyomok a szántóföldön (a lapulevelű például igazi túlélő, egy növény 800 magot is hozhat), olyan szépek közelről nézve. A homoki porcsinkeserűfű például - kellő nagyításban nézve - vetekszik egy japán cseresznyevirág-festménnyel.
 |
| Egynyári seprence - Erigeron annuus |
 |
| Aranyfürt - Aster linosyris |
 |
| Hegyi len - Linum austriacum |
 |
| Hólyagos habszegfű - Silene vulgaris |
 |
| Tövises iglice - Ononis spinosa |
 |
| Zászlós csüdfű - Astragalus onobrychis |
 |
| Homoki gurgolya - Seseli annuum |
 |
| Baltacim - Onobrychis sp. |
 |
| Orvosi atracél - Anchusa officinalis |
 |
| Réti imola - Centaurea jacea |
 |
| Lapulevelű keserűfű - Persicaria/Polygonum lapathifolium |
 |
| Homoki porcsinkeserűfű - Polygonum arenarium |
 |
| Közönséges vasfű - Verbena officinalis |
Újabb nagyon szép bemutató!
VálaszTörlésÖrülök, hogy tetszik! :-)
TörlésLehet, hogy ismétlésekbe bocsátkozom, de szenzációs vagy!
VálaszTörlésKöszönöm szépen! :-)
Törlés