Terep-járó: Tavaszi virágözön, jégdara és mutánsok a Széchenyi-hegyen

2014. április 11., péntek

Tavaszi virágözön, jégdara és mutánsok a Széchenyi-hegyen

Az úgy volt, hogy kiplakátolták a bérházban, ahol lakom, hogy mindenki legyen otthon a kötelező kéményellenőrzés miatt, reggeltől délig. Úgyhogy emiatt kivettem egy nap szabadságot. Szerencsére a kéményesek aránylag korán levonultak, az egyéb dolgaimmal is hamar végeztem, így lett némi szabad időm... így a nap nem az ördögé, hanem az Ördögoromé lett. Irány a természet!
Már amennyire Budapesten ez lehetséges. Hanem az mindig meglep, hogy mennyi csodálatos növény, rovar, madár él a házak tőszomszédságában!

Drámai felhőkép az Ördögorom-kőfejtő tetejéről

Ez az egyik kedvenc útvonalam: fel az Ördögoromhoz, annak gerincén végig, majd le a Farkas-völgybe, aztán a völgy túloldalán ismét fel a Széchenyi-hegyre. Viszonylag rövid táv (amolyan egydélutános séta), viszont nagyon változatos élőhelyeket érint. Van benne napégette, szélnek kitett nyers dolomitszikla, száraz erdő, elhagyott építési telek, szurdokszerű, nedvesebb völgyi erdő, virágos rét, dolomitsziklagyep. Mindegyik persze a maga sajátos hangulatával, élővilágával.
A hajdani Ördögorom-kőfejtő oldalán, a zöldülő erdő alján szinte vakítottak a most nyíló erdei gyöngyköles élénk sötétkék virágai, a tisztásokon a pusztai meténg kéklett - egy bágyadt mustárlepkét is fényképeztem. Lefelé nézve a Buckingham-palota méretű budai kulipintyók gyakorlatilag a szirt lábát ostromolják... Feljebb törpezanót és rekettye élénksárga virágai öntötték el a fehér, porladozó sziklákat - de sárgába öltözött a pozdor, a ternye virága is.
Ahogy másztam felfelé, a "téged ismerlek!" növényektől eljutottam a "tippem van rád" növényekhez, majd a sziklák tetején jöttek a "rólad még tippem sincs" lágyszárúak. És ezekből ezúttal egészen sok volt! :-)
Az időjárást egy úgynevezett "hidegcsepp" uralta, amiről most megtudtam, hogy micsoda. Napsütésben másztam fel a hajdani kőfejtő oldalán, drámai felhőket csodáltam a tetején, aztán - ahol tavaly azt az orcátlan vadnyulat fényképeztem - leszakadt az ég, ráadásul nem is eső esett, hanem: jégdara! Apró darabkái mókásan pattogtak a homlokomon, orromon. Mindehhez sütött a Nap! A Farkas-völgyben szedtem is a lábam - itt már aprószemű, sűrű esőre váltott a csapadék, fényképezőgépemet a dzseki alá rejtettem, egészen sötét lett. Leérve a szurdok aljára az eső elállt - felragyogtak a cseppek, minden egyes repkénylevelet gyöngyékszerként díszítettek, a virágzó fák levert, lehullott szirmai fehéren pettyezték a földet. Itt találtam a furcsa, ötszirmú vérehulló fecskefüvet (ez olyasmi, mint lóheréből a négylevelű), és szépséges árvacsalánokat, rózsás-lila virágú tüdőfüveket, óriás termetű repkényeket.
Micsoda diadalmas madárdal! Micsoda illatok keltek, ahogy a kiszáradt talaj végre egy kis csapadékhoz jutott! Egy szajkó nézegetett rám kíváncsian, gombszemű fejét megbillentve.
A fák között megbújó kis Úti Madonna-kápolnánál megálltam néhány percre - nagyon békés hely, sok erre járó tett ide fontos helyekről hozott köveket, szentképeket, mécsest... valaki még egy Ramana Maharishi-képet is felrajzszögezett a kis kápolna fa falára.

Felérve a Széchenyi-hegyre - a térkép Apáca-rétnek nevezi ezt a részt - elámultam a virágpompán. A rét nevének megfelelően rögtön megtaláltam az elegáns ezüstfehér szőrmegallérba bújó, szinte fekete virágú apácavirágot. Az apró nőszirmok már lényegében elvirágzottak, ez a meleg és száraz tavasz gyorsan ellobbantotta lila és sárga virágaikat. Néhány felnyurgult tavaszi hérics is nyílt még. Találtam még néhány utolsó élénk rózsaszín törpemandula-virágot is az alacsony cserjéken, odébb lilállott a felszín a fürtös gyöngyikéktől. Mennyi ritka, védett növény! Koloncos lednek, apró nőszirom, pusztai meténg, törpemandula, magas gubóvirág...
Nagyon élveztem, hogy sehová sem kell sietnem, ez nem teljesítménytúra... "legelésztem" az objektívvel, óvatosan lépve az ösvényeken, minden érdekesnek tűnő élőlényt megcsodálva... így találtam rá a mutáns apró nősziromra. A bokrok mögött érces kamaszhang visszhangzott a hangszóróból, és kék-piros foltként elhúzott a Gyermekvasút. Aztán hirtelen nagyon hideg lett, és megint leszakadt az ég...

Köszönöm a növények megismerésében nyújtott segítséget a Növényhatározó és Vadvirághatározó csoport tagjainak!