Összes oldalmegjelenítés

2013. július 5., péntek

Nosztalgiabusz, gőzmozdony, piros madársisak: kincskeresés a Normafánál

Ez egy 2012-es kirándulás krónikája. Úgy gondoltam, ha már dolgoznom kell egész éjjel a Múzeumok Éjszakáján, legalább legyen valami új, izgalmas, szabad élményem is ezen a napon!

Turistajelzések sokasága a Normafánál
 Reggel tehát irány a Széll Kálmán (ex Moszkva) tér. Olvastam, hogy innen indul az Ikarus cabrio nosztalgia busz Hűvösvölgybe. A buszt egy bélyegről már ismertem: az 1963-as Közlekedés sor 30 filléres címletén látható. Hajdani világhírű buszgyártásunk ezen különlegességéből mára - eredeti, felújított  külsővel - ez az egyetlen, több, mint 40 esztendős példány maradt fenn csupán.


Ikarus 630 típusú cabrio busz
A buszon a "retró" korszak slágerei szóltak, igazi turistaként nyakamat tekergetve bámészkodtam a szokatlan, tető nélküli buszon.
Volt hozzá gőzmozdonyos csatlakozás Hűvösvölgyben, a Gyermekvasút végállomásán.  A Gyermekvasúton két széntüzelésű gőzmozdony közlekedik, ez a példány évtizedekig vakvágányra állítva, kiállítási tárgyként parkolt.
Itt már egy sereg izgatott gyerek és apuka várta a szerelvényt, ami jött is: feketén, dohogva, vastag, szikrázó füstfelhőt eregetve. Apró, fényesfekete mozdony, arra gondoltam: ez egy füstös ékszer, legalábbis egy vasútrajongó szemében mindenképp. A gyermekvasutasok, komolyan véve tisztségüket, komoly arccal tisztelegtek, az utasok, a gyereksereg tagjai fülig érő szájjal, boldogan integettek.

1950-ben készült széntüzelésű gőzmozdony
Tetszett az élmény, még akkor is, ha néha szikrákkal és füsttel-korommal borított be bennünket a mozdony. A kéményben - állítólag - beépített szikrafogók vannak, de azért ez nem tökéletes. Amikor a felüljárón áthaladtunk, alul az autósok integettek és dudáltak. Nekik is tetszett.

Az alagút is megunhatatlan, főleg a gyerekeknek. Boldog eufóriában sikoltoztak a sötétben. A mozdony dohogása megsokszorozódva verődött vissza az alagút falairól. Az erdő fái között is vaskos füstfelleg lebegett, csíkokat hasított bele a napsugár.


Egészen a Normafáig mentem a szerelvénnyel. Innen a Kálvária-hegyig szerettem volna menni - olvastam, hogy kosboros hely - de egy őrült kivéste a turistajelzéseket, így jobbnak láttam, ha a közelben maradok. A Csacsi-réthez sétáltam, és nagy örömömre mégse maradtam kosbor nélkül. Egy jelzetlen ösvény szélén szinte rám kacsintott egy parányi, lilásrózsaszín virág, olyan, mintha apró, szárnyát széttáró trópusi madárka lenne. Íme a piros madársisak, ami letagadhatatlanul orchidea. Nagyon megörültem neki.

Piros madársisak - Cephalanthera rubra
Igazi kánikula! Izzadt kezemre pillangó szállt. A Normafa alatti réten sok érdekes növényt láttam, megint fényképeztem egy sor ismeretlen virágot. Még egy "gyilkosságnak" is szemtanúja lettem: az éppen fényképezett méhre rárontott egy karolópók és elhurcolta. Igazi felfedezés számomra a környék! A rétesest persze nem most fedeztem fel...

Pirosló here - Trifolium rubens

Közönséges aszat - Cirsium vulgare

Sakktáblalepke - Melanargia galathea

Takarmánybaltacim - Onobrychis viciifolia

Nagyvirágú lednek - Lathyrus latifolius

Fekete-sárga karolópók - Synaema globosum

Vonalas fehéraraszoló - Siona lineata

Tarka nőszirom - Iris variegata
Piros madársisak - Cephalanthera rubra

Piros madársisak - Cephalanthera rubra


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.