A Vértes egy igazi gyöngyszem. Hívogató a táj. Tele van elbűvölő kis szurdokvölgyekkel, rétekkel, barlangokkal, várromokkal. A távolságok és a szintkülönbségek nem nagyok, de azért kiadósat lehet sétálni benne. A mészkő- és dolomitfelszíneken érdekes életközösségek alakultak ki, ilyen a Haraszt-hegy is Csákvár mellett.
Tavaly majdnem jártam itt - akkor elvágtattam a zöld jelzésen Gánt és Oroszlány felé, mert nem gondoltam, hogy ilyen érdekes ez az alacsony hegy. Most az egyik közösségi oldalon írta valaki, hogy "Alexandra, itt tobzódni fogsz a kosborokban". Hm, sose volt ellenemre némi tobzódás, főleg ha vadon élő orchideafélékről van szó!
Mindjárt a tanösvény elején ott voltak a kosborok. Sőt, már a parkoló sem volt érdektelen: itt fényképeztem a kék
gubóvirágot és a szép, élénk
lila ökörfarkkórót. A levegő nehéz volt a májusi illatoktól, a közelmúlt esői miatt párás, és nagyon-nagyon élő volt minden.
 |
| Gubóvirág |
 |
| Lila ökörfarkkóró |
Örömmel mutogattam a növényeket Édesanyámnak, aki azonnal tovább is adta mindezt egy kiránduló családnak - annyira aranyos volt! Finoman megsimogattuk a
nagy ezerjófüvet (vigyázni kell vele, olaja kicsípheti a bőrt), és szinte megrészegültünk a finom, egzotikus, kicsit fahéjas-citromos jellegű illattól. Már éppen kezdenek nyílni a déli lejtőkön - és találtam egy szokatlan, fehér bimbójú (színhiányos) egyedet is.
 |
| Nagy ezerjófű |
 |
| Nagy ezerjófű - színhiányos egyed (bíboros-rózsaszín helyett fehér bimbók) |
Az ösvény mellett sajnos vaddisznótúrásokat is láttam, épp a
bíboros kosboros részen - a vaddisznók szeretik kitúrni a gumókat. De itt nőtt a piros pozdor is. Mókásak ezek a növénynevek! Az egészen finoman halványlilás virágot vajon miért hívják "pirosnak"? A hegy dolomitzúzalékos tetején aztán ott ült a sárga rokon is: az osztrák pozdor.
A hegytetőre a virágoktól függetlenül is érdemes volt felkapaszkodni. Pompás a kilátás, ellátni a Velencei-tóig, alattunk piroslottak Csákvár háztetői. Pihentünk kicsit a fehér köveken, körülöttünk hatalmas fecskefarkú pillangó röpködött, és érezni lehetett a
korai kakukkfű finom illatát. Körülöttünk sárgállott a világ a
napvirág millió élénk színű kelyhétől.
 |
| Tarka pettyeskosbor |
Egy lejtőn aztán rábukkantam a következő ritka kosborfélére: a
tarka pettyeskosborra. Sokkal finomabb alkatú, kisebb növény, mint a délceg bíboros kosbor, amit nem lehet nem észrevenni. A tarka kosbornak eléggé változatos színei lehetnek, a teljesen fehértől a rózsáspirosig, és nem is feltétlenül látszanak szirmain a pettyek. Én szép halványrózsaszíneket láttam. Egy mélyen árnyas részen pedig megtaláltam a harmadik kosborfajt is: sajnos még nagyon bimbós, nem tudtam megállapítani, de talán
zöldes sarkvirág lehet.
Valósággal elteltem a sokféle színnel, illattal, élménnyel. Annyi látnivaló volt, hogy az alig három és fél kilométeres kört a tanösvényen több, mint két óra alatt tettük meg. Jó volt beülni egy csákvári vendéglőbe egy remek ebédre!
Ezután Vérteskozmára autóztunk, egy kicsit még sétálgatni. Megnéztük a hajdani bányász- ma üdülőfalu kedves, régi házait. A nyugalmat szinte szeletelni lehet itt! Megértem azokat, akik ide költöznek, erre a csodálatos környékre. És még itt is, a gondosan fűnyírózott útszélen is rábukkantam a tarka pettyeskosbor egy példányára.
Napsütés, természet, finom illatok, jó ebéd, különleges növények: nagyon szép Anyák napja volt ez!
 |
| Bíboros kosbor |
 |
| Tarka pettyeskosbor |
 |
| Piros pozdor |
 |
| Dolomitfelszín napvirágokkal |
 |
| Korai kakukkfű |
 |
| Piros gólyaorr |
 |
| Tarka pettyeskosbor Vérteskozmán, a kerítés tövében |
 |
| Zöld gyík |
 |
| Fecskefarkú pillangó |
 |
| Kisfészkű hangyabogáncs |
 |
| Keserű pacsirtafű |
 |
| Nyúlszapuka |
 |
| Zöldes sarkvirág (?) |
 |
| Osztrák pozdor |
 |
| Egy elkésett tavaszi hérics |
 |
| Leánykökörcsin |
Szep viragokat fottoztal Alexandra,de szeretnem latni a tajat is.
VálaszTörlés