Kincsek az ártéren I. - a Szentendrei-sziget áprilisban

A Szentendrei-sziget a maga 56 négyzetkilométerével igazán elvarázsolt táj. Nekünk, mint sok más pestinek, Horányban van kis telkünk - a hetvenes-nyolcvanas években a víkendtelek volt a zsúfolt SZOT üdülők egyetlen alternatívája, akkoriban épült ki maga Horány, ami közigazgatásilag ma is Szigetmonostorhoz tartozik.
Van ám itt mindenféle építmény, attól függően, hogy a hajdani építők milyen építőanyaghoz jutottak hozzá, és milyen minőségben sikerült - házilagosan - kivitelezni. Az épületek nagy része ún. erdért faház, mára többé-kevésbé téliesítve, utólagosan leszigetelve, bővítésekkel. De van Makovecz-stílben rittyentett házilagos jurtaforma kulipintyótól az "Év Lakóházáig" minden. Az egészet átlengi egyfajta békebeli retró hangulat, ami a Soós-féle kis fagyizóban tetőzik. Nyaranta rengeteg kempingező, kerékpáros kiránduló és kenutúrázó bukkan fel a parton. A víkendes, eredeti generáció mára már nagyrészt kihalt, sok az eladó ház, a gazzal felvert elhagyott telek. Viszont egyre több az állandóra kitelepülő kisgyerekes család is.

Mivel a sziget fontos vízbázis - Budapest ivóvizének 70 %-át adja a mintegy 700 parti szűrésű kút - itt sosem épült ki sem környezetszennyező ipar, sem nagyobb állattartó gazdaság. Meg régen az orosz laktanya miatt se lehetett nagyon elmászkálni, az útról letérő természetbúvárt azonnal letartóztatta egy usánkás szergej. A vízmű-védterület ma egyben a Duna-Ipoly Nemzeti Park területe is, így a Szentendrei-sziget szerencsés módon sok ritka állat- és növényfaj biztonságos otthona. A sziget egy része emiatt csak szakvezetéssel, engedéllyel látogatható.

a sarkantyúgát mögött kialakuló lagúna

A Szentendrei-sziget természetes élővilága részint homokpusztai, részint ártéri viszonyokat kedvelő fajokból áll. Ezt a pár áprilisi virágot, köztük a csillagvirág-féléknek mindjárt három különböző faját egy alig pár négyzetméteres területen fényképeztem, közvetlenül a személyhajó-kikötő mellett. Mennyi kincset rejt az ártér!

tavaszi csillagvirág

Tavaszi csillagvirág (scilla bifolia): tényleg olyan, mintha kék csillagok hullottak volna egyenesen az égből. Hagymás, évelő, és meglepő módon a spárga atyafiságába tartozik.

puskin-virág

Puskin-virág (puschkinia scilloides): tudtommal nem honos a szigeten, szerintem ez egy hétvégi kiskertből kiszökött példány. Illetve, ebben az esetben, beszökött: mert hogy én nem ültettem, az biztos. Gyors egyedszámlálás a zsebkendőnyi füves részen: 14 példányt találtam. A puschkinia "szökésében" a hangyák a cinkostársak: a csillagvirágfélék magjához ízletes, fehérjedús hangyacsemege tartozik mint toldalék, és ezért vállalkoznak a rovarok a mag elszállítására.

kónya sárma

Csillagtej vagy kónya sárma (ornithogalum boucheanum): ez is egy csillagvirág-féleség. A jácinthoz hasonlít, és szokatlan, zöldesfehér virágai vannak.

tavaszi tőzike

Tavaszi tőzike (leucojum vernum).  Eléggé hasonlít a hóvirághoz, amelynek egyébként rokona. Hagymás, évelő. Az irodalom szerint "a homokos talaj kivételével mindenütt jól érzi magát", na hát itt abszolút homoktalaj van, ez mégse látszik olyannak, mint ami nem érzi jól magát! :-)

salátaboglárka

Salátaboglárka (ranunculus ficaria): ez a növény tényleg minden kicsit nedvesebb vidéken megtalálható a maga élénksárga, fényes szirmú virágaival. Zsenge, lehetőleg még virágzás előtt lecsípett leveleiből lesz az, amit méregdrágán adnak "galambbegy-saláta" néven. Rengeteg vitamin van benne. A bimbója is csemege: ecetben eltéve a kápribogyóhoz hasonlít az íze, "német káprinak" is nevezik.

feketenadálytő

Feketenadálytő (symphytus officinalis): az egyik kedvencem. Nem a virága fekete, hanem az a bizonyos "nadálytő": piócaformán tekergő fényesfekete gyöktövében gyógyhatású anyagok rejlenek. Emiatt forrasztófűnek is nevezik (tinktúrája borogatás formájában csontot forraszt, sebet gyógyít).

Pásztortáska

A pásztortáska (capsella bursa-pastoris) az egyik legismertebb gyom - de mit is nevezünk gyomnak? Hiszen ez a növényke hasznos gyógynövény is, levele a régiek vitamindús zöldsége volt. Vérzéscsillapító, gyulladáscsökkentő anyagokat tartalmaz.

Tyúktaréj és piros árvacsalán

A piros árvacsalán (lamium purpureum) azért árva, mert nincs hólyagot húzó, vakarózásra késztető méregtüskékkel felszerelve, mint a hozzá hasonló nem árva csalán - aminek bizony szoktuk emlegetni az anyukáját, ebből is látszik, hogy a csípőscsalán nem árva :-) Ennek a tavasszal tömeges virágnak igazán örülnek a méhek: egyik első csemegéjük.

Fürtös gyöngyike

Fürtös gyöngyike (muscari racemosum): Pici, illatos, hagymás virág. Minden porcikájában mérgező, mint általában a tavaszi hagymások - ezt a legelésző állatok tudják is, és nagy ívben elkerülik.

Bürökgémorr

A bürökgémorr (erodium cicutarium) mókás pici árokszéli növényke. Szinte aránytalanul nagy termése van, erről kapta nevét is: alakja olyan, mint a gém csőre (orra), levele pedig a bürökéhez hasonlatos. Gyógynövény ám ő is: vérzéscsillapító hatóanyagot tartalmaz.

Mezei gyöngyköles

Mezei gyöngyköles (lithospermum arvense) - gyógynövény ez is! (Néha elgondolkodom: van-e egyáltalán flóránknak olyan tagja, ami NEM jó valamilyen nyavalyára? Páratlan gazdagság ez!) A mezei gyöngyköles hatóanyagai az emberi hormonműködésre hatnak: fogamzásgátló hatású, de vesekövesség gyógyítására is használatos.

Kutyatej

Kutyatej (euphorbia sp.). Pontosabban egyenlőre nem sikerült őkelmét meghatározni. Sokféle kutyatej létezik, nem összetévesztendők a pitypanggal. Közös vonásuk, így tavasszal, a világító, divatos neonzöld árnyalat. A kutyatejfélék tejnedvet tartalmaznak, és mérgezőek: a nedv bőrirritációt okozhat, de pont emiatt használják szemölcsök ellen!