Összes oldalmegjelenítés

2013. március 31., vasárnap

Békamentés Farmoson

Farmos a Tápió vidékén van, bő óra vonatútra a Keletitől, Szolnok felé. Már régóta szerettem volna részt venni békamentésben, országszerte sok helyen van ilyen, ahol az autóúttal kettévágták a békák hagyományos vándorlási útvonalait a telelő- és szaporodóhelyeik között. Szegények százával pusztulnának el az autók kerekei alatt, ha nem lennének a természetvédők, akik ilyenkor összeszedik és átviszik őket.
Állítólag Ausztriában eleve úgy építik az ilyen autóutakat, hogy csatornák vannak az úttest alatt a békák számára. Ennek hiányában viszont lehetőség nyílik egy jó kis csapatépítő békászásra. Mert a békamentés, amellett, hogy jót tesz vele az ember, remek móka is.
Barna ásóbékák tömege és a két szabadulóművész zöld levelibéka
Együttműködő celeb levelibéka, türelmesen megült az ujjam hegyén
De hogyan is zajlik ez? Nos, a békamentők reklám-molinókból vágott, térdig érő kerítéssel rekesztik el az úttest szélét, és pár méterenként vödröket ásnak be. A békák éjszakai vándorútjuk során átugrani nem tudják, megpróbálják hát megkerülni a kerítést, és előbb-utóbb belepottyannak valamelyik vödörbe. Innen aztán reggel kiszedik őket - számlálás, statisztikai adatfelvétel - és jöhet a biztonságos átszállítás a nádas tavakhoz és az ünnepélyes szabadon bocsátás. (Persze volt, hogy a sikló előbb találta meg a vödröt...)
A rekord vödör

Barna ásóbéka
Amikor reggel kinéztem az esőverte ablakon, kicsit megingott az elszántságom. Gumicsizma, esőnadrág, pályaudvar... csüggesztő zuhé, általános szürkeség. A vonatablakon vastagon csurgott az esővíz. Farmoson az állomásról már látszott a békaterelő molinó. Összegyűlt az önkéntesekből álló kis csapat is. Reméltem, hogy változni fog az időjárás, és változott is: a sima esőt felváltotta a havas eső.
Hanem béka, az rengeteg volt. Néhány vödrön kívüli versenyző még mindig esetlenül próbálkozott a molinó tövében, de a többség már a vödrökben hemzsegett. Látszott, hogy a tegnapi ötvenötbékás adat az első malterosvödörnél meg fog dőlni (72 számozott vödör volt a sáros földbe beásva). Pont nekem jutott a rekord vödör, 241 darab barna ásóbékával. Havas esőben, a sárba beletérdelve, hideg sáros vízbe nyúlkálni a békák után, ehhez kell némi elhivatottság. A békák a vödörben, sőt még a kezemben is brekegtek.
Barna ásóbéka
A barna ásóbéka (pelobates fuscus) mókás kis jószág. Első találkozásom vele kicsit drámai volt: pár évvel ezelőtt ásogattam kint a telken, és az egyik göröngy megmozdult, pislogott - ettől én sikítva eldobtam a lapátot. Igazából nem a váratlan földibéka ijesztett meg, hanem az, hogy akár ketté is vághattam volna szegényt. Alaposabban megnézve rögtön láttam hátsó lábán a szarusarkantyút, amivel pillanatok alatt be tudja magát ásni. (Azóta ott nagyon óvatosan ások, kézzel tolom félre a földet...)

Ahogy megfogtam a kis jószágokat, a tenyeremben is kaparásztak a kis lábacskáikkal. Mindegyiknek más a színe, mintája - egyedi a dizájnjuk. Barna és okker csíkok, piros pöttyök. Tulajdonképpen egészen csinosak. A békafiúk ilyenkor, a szerelmi időszakban látványos műbicepszeket növesztenek, ezzel jobban át tudják karolni a (béka) lányokat. Egyébként minden, kicsit is békának tűnő dolgot átkarolnak, ez az amplexus reflex.
Zöld levelibéka
Volt még pár levelibéka is. Ezek igazi szabadulóművészek, tapadókorongos lábukkal remekül kimásznak a vödörből. (valaki azt mondta, ezek nem is igazi békák, a varangy, a nagy, hájas barna varangy, na az az igazi béka, nem ezek a kis zöld cukiságok.)
Ezen kívül fogtunk féltucat fekete hátú, pirospöttyös hasú, gyíkszerű farkos kétéltűt: dunai tarajos gőtét és néhány vöröshasú unkát is. Az unkákról annyit kell tudni, hogy mérgezőek, tehát, mint megtudtuk a DINPI természetőrétől: nem ajánlatos szopogatni őket. Piros hasukat egy homorítós hátizomgyakorlat keretében felvillantják, így jelezve: "nem vagyok ehető!"
maréknyi tarajos gőte

vöröshasú unka
Az összes vödör békátlanítása után testületileg a tóhoz járultunk és jöhetett a szabadlábra helyezés. Amire nem számítottam: természetőrünk megmutatta a szikes pusztai tavak világát, az itt már bújó aprócska, különleges virágokat. Megismerkedtem a ködvirággal: pici fehér virágai szinte láthatatlan szárakon lebegve tényleg köd képzetét keltik a puszta felett. Didergős héricseket, parányi, kétcentis liliomfélét: tyúktaréjt is láttam, szinte mikroszkopikus méretű perzsa veronikát és miniatürizált fürtös gyöngyikét... talán a hideg, talán a szikes talaj miatt ilyen "bonsai" méretűek. Felettünk méltóságteljesen keringett egy barna rétihéja.
Amikor a vonatra vártam, már megint alaposan rázendített az eső...

Azért remélem, a békák jól tudják: mégiscsak lesz tavasz az idén...
Jól látszanak a "műbicepszek" a barna ásóbéka hím felkarján 

dunai tarajos gőte portré

Riasztószínek a gőte hasán




Jól táplált nőstény levelibéka
Ködvirág


2013. március 26., kedd

Jégszobrok útján a Pilisben - Macska-barlang, Ziribár, Dera-szurdok

Régóta járok kirándulni egy nagyon aranyos csapattal. Most - hm, szokás szerint - a Pilist vettük célba. Találkozó Pomázon, borzongató hideg. Mivel már megint az eggyel korábbi HÉV-et sikerült elérnem, volt időm egyet forraltborozni a Szomi-Hami büfében (160 Ft/2 dl., Isten tartsa meg a jó szokásukat). Aztán az időközben befutó csapattal felszállás a csobánkai buszra.

Első célpontunk a "kovasavval cementált oligocén homokkőben"  kialakult Macska-barlang. Még sosem jártam itt, a környék tele van felfedezni való csodákkal. Volt, aki nem akart lemászni a meredeken az időszakosan víznyelőbarlangként "üzemelő" ferde hasadékhoz, de aki vállalta, azt pazar jégképződmények várták a barlangszájnál. A legkülönfélébb alakú formációk, amelyekre a "jégcsap" szó túl egyszerű lenne - némelyik kicsit obszcén formájú volt, úgyhogy mindenki jól szórakozott.


A Ziribár-hegyre nem vezet jelzett út, de ez nekünk nem szokott problémát jelenteni. Kimelegedtem, végre. Didergő tavaszi hérics-bimbók, kissé elfagyott keltikék mellett egy apró, sárga virágot, a cseh tyúktaréjt is sikerült lefényképeznem.
Az egyik faágra akasztva egy autókormányt leltünk, így aki akart, kormánypozícióba kerülhetett. Jót játszottunk a lelettel, aztán visszaakasztottuk a helyére.
A fák között még hófoltok lapultak. H. Gábor szerint a márciusi hó fiatalít, ezért megpróbálta belénk dörzsölni, majd hozzánk vágni a hógolyót.
Cseh tyúktaréj

Didergő tavaszi héricsek
A Hosszú-hegy igazán sáros lett volna - vaddisznótúrások, nyiladékok - ha nem lett volna fagyos a talaj. De fagyos volt, szerencsére. Egy böhöm nagy kutya csapódott hozzánk, egészen a szurdokig kísért.
A Dera-patak szurdokvölgye Pilisszentkeresztnél
Pilisszentkereszt határában, egy eléggé lehetetlen helyen átkeltünk a Dera-patakon, toronyiránt - így sikerült kicselezni a cukrászdát, amin zátonyra futott volna a szurdoklátogatás. Először a fenti úton mentünk - nagyon szeretem, pazar fehér sziklák, kilátás - vissza pedig lent, a patak mellett/rajta keresztül/benne. Én még ennyi vizet sosem láttam a Dera-patakban, ami pedig a jégképződményeket illeti, leírhatatlanul csodásak voltak. Habzó fehér víz, a permetből és az olvadékból születő mesés jégformák, kérgek és csipkék, csillárok, függönyök és farkasfogak mindenfelé. Volt pár "toccs" típusú átkelés, csak hogy most se ússzam meg beázó bakancs nélkül.
Aztán a Hildában (az a bizonyos cukrászda) elvitelre kellett sütit venni, hogy elérjük a buszt... de elértük.






A lápi ember nyomában: az ócsai turjános, avagy kaland a jeges mocsárban

Ócsa nincs messze Pesttől, micsoda elvarázsolt egy hely! Lotyók és kamionosok az ötös út mentén, néhány ipari létesítmény, aztán a szokásos településkép - majd hirtelen jobbra egy nádfedeles házikókból álló "Öregfalu" egy döbbenetes nyolcszáz éves templommal. A környék természeti értékei nem kevésbé meglepőek és változatosak.
Bemelegítés a lápréten
Az ősláp (turjánvidék) egyébként nem látogatható, szigorúan védett terület, és csúfosan el is lehet benne keveredni. Természetőr túravezetőnk elmesélte, hogy egy minisztériumi ellenőrt egyszer traktorral kellett kimenteni. (Most, március 23-án a Víz Világnapja alkalmából szakvezetéses túrát tartott a Duna-Ipoly Nemzeti Park, és ezt nem akartam kihagyni.) A talajviszonyokról csak annyit, hogy az első kiírásban az szerepelt, hogy "gumicsizma ajánlott", majd "erősen ajánlott", végül "kötelező".
Mocsári gólyahír


Szóval, gumicsizmát fel! Külön erre az alkalomra szereztem be. Meglepően kényelmes volt, bár három zoknit is felhúztam alá, tekintettel a fagypont körüli vízhőmérsékletre. Ezt a vidéket is megpróbálták lecsapolni még a tizenkilencedik században, de nem sikerült, mert 16 forrás táplálja, és egész évben magas a belvíz. Na de hogy ennyire magas, ez kalauzunkat is meglepte. Ismertetés, indulás - kicsit mosolyogtam magamon, hogy a földúton kerülgetem a pocsolyákat, mert hogy miért is? Mert aztán megérkeztünk a lápréthez, ahol kiderült, hogy ami errefelé egy méter magas, az már domb, a három méter magas terepformákat pedig már hegynek nevezi a nép. Hm. A lápréten alig láthatóan, de mégiscsak kiépítették a régiek a szénás szekerek útját - ez úgy tíz centiméterrel emelkedik a láprét szintje fölé, nos nálunk, a Szentendrei-szigeten nem ekkora a gát, az biztos. Igaz, a Duna is régebben járt errefelé, úgy pár millió évvel ezelőtt, maga mögött hagyva a vízzáró agyagos-kavicsos rétegeket. Vezényszóra dobbantás, tényleg dübben, mozog a tőzeges talaj a lábunk alatt - aztán botokat vágunk, és irány az égerfák között megcsillanó sötétes szötymő.

A lápréten jegeces volt a víz felszíne - de elszántan virágzik a gólyahír. Sok ritka, jégkorszakból itt maradt élőlény otthona ez. Szürkeség, amíg a szem ellát... bent a fák között már izgalmasabb. Baljósan szürke az égerek törzse, zöld orrukat már kidugják a zászpák - "Európa legveszedelmesebb mérgező növénye", írják róla a neten - a mocsári nőszirmok emelgetik karcsú zöld kardleveleiket, lépteim nyomán felkavarodik a jellegzetes illatú cucc. Épp a csizmaszár tetejéig, térdig ér a vizenyő, nehezen bízom meg a gyökerekkel, korhadó ágakkal teli talajban, süpped is, ki kell tapogatni minden lépést. Néha egy-egy rövidebb pihenő egy zsombékon, ahol szakvezetőnk érdekes dolgokat mesél az éppen látott dolgokról, miközben a pórul jártak csurrantva kiöntik a vizet a csizmájukból. Eleinte ez a csizma levételével jár, később már afféle balettmozdulatra egyszerűsödik. Én - szó szerint - megúszom, de van, aki hazaviszi a csizmájában a jeges mocsarat. Hátam mögül nevetés, tréfálkozás hallatszik - ilyenek az igazi természetbarátok! A kacskaringós útvonalon megtippelni se tudnám, merről jöttünk, merre tartunk. Nem hittem volna, de több órán át tartott a "küzdelem az elemekkel".
Elképesztő, hogy Pest közelében ilyen "dzsungel ősvilág" található!
Íme, a zászpa: védett, mérgező, liliomféle növény

Lovagias lápi fuvarozás
Azért jó kiszabadulni a láp fogságából! A vizenyős rét a mocsárerdő után egészen ragyogónak, szinte napfényesnek tűnt. Visszafelé megsimogattam egy fekete csacsit, aki megpróbálta megenni a kabátomat. A Tájháznál pedig forró teával vártak - milyen szívmelengető gesztus!
A masszív, középkori, román stílusban épült premontrei templomot - volt ez már mecset is - nyitva találtuk egy váratlan turistacsoportnak köszönhetően, ez egy plusz ajándéka volt a napnak...

2013. március 21., csütörtök

Felhőatlasz. Időjárás-előrejelzés a felhőkre pillantva

A régieknek nem kellett meteorológiai előrejelzés. Beleszippantva a levegőbe, felnézve az égre megmondták nem csak azt, hogy milyen lesz az időjárás, de még azt is, hogy milyen lesz a termés. Odafigyeltek, mit mesél a madarak, a békák, a ciripelők, a madarak éneke. Mert ez mind jelzés. A természetjáró ember is jó, ha fel- felnéz az égre. Egyrészt, mert a felhők az ég mozija, ahogy egy hortobágyi pásztorember mondta az őt faggató riporternek, másrészt, mert tényleg elmesélik a felhők, hogy mi várható, és nem is csak a közeli órákban, hanem egy-két napra előre.

Ezt a felhőatlaszt  azért állítottam össze, hogy biztonságosabban tudjunk túrákat tervezni, illetve kirándulás közben az égre pillantva fel tudjunk készülni a várható változásokra. Meg még azért is, mert a felhők gyönyörűek! 
Cumulus humilis - lapos gomoly
Cumulus humilis, vagyis lapos gomolyfelhő. Kora reggel a legstabilabb a levegő állapota, ilyenkor még nem indul be a talaj melegedése miatti felszálló légáramlás. Napközben aztán megjelennek ezek a kis gomolyok, amik csak annyit jelentenek, hogy jó idő lesz. Este fel is oszlanak, és közben szép naplementés képekhez segítenek hozzá.
Cumulus humilis - igazi "ártatlan felhő"

Cumulus humilis, hidegfront után (Hortobágy)
Egymás felett sorakozó kis felhők: kirajzolódnak a termikek



Cumulus humilis - felülnézetben
Cumulus humilis - lapos gomoly (Szentendrei-sziget)

Cumulus humilis - lapos gomoly (Szentendrei-sziget)
Cumulus orographicus - hegyek hatására létrejövő gomolyfelhő. Ha a szél hegyoldalba ütközik, a levegő kénytelen felemelkedni, hogy átbukjon a hegygerincen. Ilyenkor felfelé menet kicsapódik belőle a nedvesség és felhő keletkezik. Szépen vigyázzba sorakoznak párhuzamosan a hegyoldallal. Ha komolyabb a hegy, a felszálló oldalon bőségesen lehet belőle eső, hó. Az Alpokban ilyenkor már szedik elő a hóláncot.
Cumulus orographicus - hegyek hatására létrejövő gomoly (Fisterra)
Cumulus orographicus (Hármashatár-hegy) Apró felhők sorakoznak a Budai-hegység gerincei felett
Középmagas gomoly (Cumulus mediocris) és tornyos gomoly (Cumulus congestus). Ha a levegő erősen melegedik, a felhőképződés is erősebb. A mély kék színű égből látszik, ha alacsony a levegő páratartalma. Emiatt, ha szép kék az ég, az ilyen gomolyok, bár nagyon látványosak, nem fognak zivatarfelhővé alakulni. A gyorsan, robbanás-szerűen feltörő tornyos gomolyok esetében már más a helyzet! Az időjárás várható változására utal, ha ezek a tornyok megdőlnek, mert ez azt jelenti, hogy a magasban erős szél fúj, és az bármit hozhat. De ez a "bármi" nem rögtön lesz, a kirándulónak bőven van ideje, és sok nagyszerű panorámás képet készíthet! 
Középmagas gomolyok - Cumulus mediocris
Középmagas gomoly - Cumulus mediocris
Cumulus mediocris - középmagas gomolyok flottája (kilátás a Normafáról)
Cumulus congestus - tornyos gomoly (Visegrád)
Tornyos gomoly- Cumulus congestus
Karfiolszerű tornyos gomoly, úton a Cumulonimbussá alakuláshoz
Tornyos gomoly
Tornyos gomolyok, felettük jégtűfelhők
Tornyos gomoly - néhány órával később zivatarfelhővé fejlődött

Cumulus congestus pileus: tornyos gomoly "sapkával" vagy "gallérral". Erre már érdemesebb odafigyelni. A meleg levegő feláramlása olyan erős, hogy a "termik" át tudja törni a légkör zárórétegeit. A tornyos gomolyfelhőnek előbb "sapkája", majd tovább fejlődve látványos gallérja keletkezik. Ha már erős délután van, nem kell félni záportól, mert a napnyugta leállítja a felhőképződést. Ha napközben látjuk, akár helyi zivatarfelhővé is alakulhat. Érdemes figyelni a szélirányt is, hátha pont fölénk hozza, az ilyen felhő kicsi, pontszerű zivatart tud produkálni. Azt a fajtát, ami tíz négyzetmétert eláztat, kicsit odébb meg semmi, porzik a föld.
A feltörekvő gomolyfelhő "sapkát" növeszt

Gyönyörű "gallérja" van! (Kilátás Galyatetőről)
Cumulus congestus - galléros tornyos gomoly (Szentendrei-sziget)
Felfelé törő gomolyok - pár óra múlva zivatarfelhővé válhatnak (Budai-hegység, Nagykovácsinál)
Zivatarfelhő - cumulonimbus. Nem feltétlenül frontfüggő, kialakíthatják a helyi légköri viszonyok is. Heves, felfrissítő záport hoz a forróságban. Nagyon meleg, párás napokon látni ilyen "függőleges" felhőket, amik a zivatarfelhő csírái, már a tényleges zivatar előtt órákkal megjelennek. Ha ezt látjuk, érdemes védett helyet keresni, illetve előkészíteni az esőkabátot, főleg ha felénk hozza a szél, vagy kezd nagyon felettünk tornyosodni. Nagyon gyorsan növekszik, és hirtelen heves zápor hullik belőle, ilyenkor a szél is feltámad.

Az ilyen "függőleges" felhők erős feláramló levegőt (termiket) jeleznek
Ómassánál, a Bükk felett is magasra tört a kánikulai levegő. Ezen a napon országszerte komoly zivatarok pattantak ki

Zivatarfelhő-kezdemény, estére szépen megnőtt és jött a kiadós zuhé (Zugló).
Úton a Cumulonimbussá alakulás felé: a függőleges kiterjedés már meghaladja a vízszintest

Zivatarfelhő-kezdemény, két órával később már leszakadt a jégeső (Zebegénynél).

A hőlégballon formájú felhők intenzív feláramlást, labilis légtömegeket jeleznek, ebből bizony zápor lesz!

Cumulonimbus incus - üllő alakú zivatarfelhő a Margitszigetről nézve
Szép klasszikus üllő alakú zivatarfelhő. A levegő túl száraz volt "valamirevaló" zivatar kialakulásához

Cumulonimbus. Jól látszik, hogy csavarodva száll fel a meleg levegő, mint a kéményben.
Ugyanaz a felhő a következő percben: a teteje kifagy, megjelennek a jégtűk, "kócos" (capillatus) zivatarfelhő jön létre

Ez is ugyanaz a felhő: alul láthatóan esik belőle az eső. Koalamaci alakja van :-) :-)
Hatalmas, jól kifejlődött zivatarfelhő-rendszer a Mátra felett

Tuba - a bepörgött zivatarfelhő akár kis tornádót, tubát is képezhet: a tuba olyan felhőtölcsér, ami nem ér le a földig, ezért nem okoz pusztítást.
Tuba - tornádókezdemény
A zivatarfelhő utánpótlása, a felszálló légáramlat a naplementével megszűnik, a felhő feloszlik és látványos naplementének örülhetünk (valamint annak, hogy reggelre talán megszárad a cuccunk).

Feloszló zivatarfelhő maradványfelhőzete
Szivárvány - zápor után vigasz a bőrig ázásért (Nagykörút)
Ott, a fa tövében lehet az elásott kincs :-) Szivárvány az Alpok egyik völgyében

Cirrus - jégtűfelhő. Ha "jó idő" után látjuk az égen, esélyes, hogy jön a melegfront: főleg, ha felbukkan az egyre vastagodó gomolyfelhő-flotta is. Pár nap múlva időjárás-változás várható. Az aznapi túrát persze nyugodtan tervezhetjük. A Cirrusok után megjelennek a középmagas gomolyok, rétegfelhők is, amik fokozatosan besűrűsödnek és itt a jóféle, esőt hozó, akár napokig kitartó időjárási front.
Cirrus fibratus - szálas jégtűfelhő
Cirrocumulus egy darabka "jégtűszivárvánnyal"
Cirrus castellanus, Cirrus uncinusból átalakulóban
Jégtűfelhők (Cirrus floccus)
Front közeledését jelző jégtűfelhők, alattuk kis gomoly-flotta halad

"fényfészek" - Cirrus-fátyol (Cirrostratus) napkeltekor
Jégtűfelhők - Cirrus floccus
Cirrusok (jégtűfelhők) és Altocumulusok (középmagas gomolyok)
Cirrus fibratus, és alatta szépen sorba rendeződött gomolyfelhők
 Cirrus vertebratus - "boszorkányseprű" vagy "lidércfarok" felhő. Régen a tengerészek, ha ezt látták, ki se hajóztak a tengerre. Nem jelent jót. Markáns hidegfront közeledik, akár veszélyes zivatar is érkezhet pár órán, egy napon belül. A hírhedt augusztus huszadikai vihar és a 2013-as "hófúvásos" március tizenötödike előtt is felbukkant ez az "égi jel".
Ilyen az igazi "boszorkányseprű"! Cirrus vertebratus

Cirrus vertebratus - halcsonthoz hasonló jégtűfelhő
Cirrostratus, halo-jelenség. Szintén erős front közeledtét jelezhetik ezek az égi jelek. Sokféle néphit kötődik hozzá, a legenda szerint István király halálakor "három nap volt az égen". A napfény szivárványosan irizálhat, ahogy megtörik a jégtűkön. Baljósnak tartják, ha gyűrűje van a napnak vagy a holdnak, és tényleg nem jelent jót: időjárás-romlás várható.
22 fokos halo
A jet stream-jégtűfelhők viszont a markáns hidegfront elvonulása után bukkannak fel. Ezek a magas légkörben futó erős széláramlásoknak köszönhetőek, amik valósággal "kifésülik" a jégtűket.
Halo-jelenség - épp egy vízitúrán voltam. Másnapra viharos, harmadnapra cudar szeles-esős idő lett.
Kettős ívet húzó halo-jelenség
Melléknap-jelenség, és már megjelentek a gomolyok is. Jön a front.
Gyűrűje van a Napnak - másnapra Cumulonimbusok, jégverés, harmadnapra csepergős eső: hidegfront
Irizálás
Melléknap
Igazi "száraz szivárvány" keletkezik a jégtűfelhők peremén

Jet-stream felhő
Irizálás
Szupercella és nagy Cumulonimbusok - zivatarfelhők. Nem helyi felmelegedés, hanem egész Európára kiterjedő nagy időjárási front részei. A szupercellában nagyon heves a feláramlás, az elején gyakran "görgőfelhő" jön. Az egész forog, ez néha szemmel is jól látható - ha nagyon bepörög, abból lesz a tornádó. Apokaliptikus látvány. Ezt senkinek se kívánom a szabadban, főleg nem a nyílt vízen! Az előjelek egyértelműek, ilyenkor felelőtlenség a vízen (felkorbácsolt hullámok, villámok, jég), vagy más kitett helyen maradni. A villámveszély miatt kerülni kell a nagy fák, villanyoszlopok és sziklaszirtek közelségét.
Cumulonimbus, előterében a "lecsapó" vagy görgő felhősávval (nem mindig látható)
Jól látszik a szupercella közepe. Nagy vihar volt, villámlással, zivatarral, jéggel
Apokaliptikus felhő, jég is volt benne (Budapest)
A királyréti kisvasút "viharvasúti" arca: a zivatarfelhőn túl tornyos gomolyok látszanak
A zivatarfelhő alatt további, tépett jellegű gomolyok képződhetnek (Fractusok)

Rövid ideig tartó, ám heves zivatar felhője a Duna mentén
A "megszokott" rövid, de heves dunai viharok egyike. Rossz, ha a vízen éri az embert...

Több ezer méter vastag, brutális zivatarfelhő. Persze hogy a  szabadban ért
Cumulonimbus mammatus. Van, hogy a zivatarfelhő "nem fér a bőrébe" és lefelé is kitüremkedéseket növeszt. Ilyenkor van keble a felhőnek (mamma = mell), de ezekből a mellekből nem tápláló csendes eső, hanem durva zivatar, jég jöhet. Kiránduló számára igazi veszély-jelzés - fedezékbe! Vízitúrázó, ha ezt látod, ne bámészkodj, hanem köss ki, keress menedéket!
Cumulonimbus mammatus - "cicis" zivatarfelhő (Drezda felett)
Stratusok - rétegfelhők. Jó sok eső tud bennük lenni, a zivatarzóna elvonulása után jön a vigasztalan, csepergős, ködös rész. Annyira alacsonyan jönnek az esőtől terhes felhők, hogy a hegyen ködnek érzékeljük őket. Lehet hogy konkrétan nem esik, mégis minden vizes lesz tőle. Olyan igazi, kabát alá mászós nyirkosság. És jó sokáig tud tartani. Nehéz látványosan fotózni, unalmas, szürke réteg az égen, nincs árnyék, se szín, no meg a kamera a csepergős esőt se szereti. Kenutúrán ennél rémesebbet nehéz elképzelni, főleg, ha napokig tart!
Felhők, több rétegben (Budapest)
Nimbostratus - esőrétegfelhő. Ez az a bizonyos bánatos, se vége-se hossza szürke, alacsonyan húzódó, alaktalan felhőféle, amiből csak hullik, hullik az eső (vagy az ónos eső... vagy a jégeső... vagy a hó...)
Nimbostratus. (Merzse-mocsár)
Nimbostratus, Stratus fractus - a felhőréteg alatt a visszapárolgás miatt foszlányok keletkeznek (Bükk-fennsík)
Az Alpokban ez még látványosabb... (Schneeberg)
"Pipálnak a hegyek"
Felszakadozóban lévő esőfelhő (Hortobágy)
Fractusok
Altocumulus lenticularis - lencseforma középmagas gomoly. Ez már azt jelzi, hogy felszakadozik a felhőzet. Egyszerre vannak fel- és leszálló légáramlatok, és ezek szépen lecsiszolják a felhő alját és tetejét. Jó jel. Nemsokára egyre nagyobb kék, tiszta részek bukkannak fel a felhők között, és kisüt a nap. Ez a felhő annyira szabályos lehet, hogy megtéveszti az embereket: a legtöbb "ufós" fényképen ez látható. Ha egyébként derűs az ég, a hidegfront elvonulásakor is ott látjuk az égen ezeket a lencséket. Azt jelzik, hogy jó idő várható.
Altocumulus lenticularis - lencse alakú középmagas gomoly (Margitsziget)
Több rétegben...
Altocumulus lenticularis - "ufó" felhő (Noja, Cantabria)
A hidegfront elvonulása után nagyon tiszta, mélykék az ég (hiszen a front kitisztította a levegőt), a hűvös levegő gyorsan melegszik, és nagyon mutatós, "harapnivaló" felhők keletkeznek. Ezekből nem fog eső esni, és nagyon szép fotótémák lehetnek.
Hidegfront utáni altocumulus lenticularis (Alsógöd)
Altocumulus lenticularis (Zebegény)
Stratocumulus - réteges gomolyfelhő. Front előtt, front után. Ha a rétegfelhők sűrűsödnek, vastagodnak, az közeledő frontot jelez. És fordítva.
Stratocumulus undulatus

Stratocumulus - réteges gomoly. Itt közeledett a front, éjjel megérkezett az eső.
Stratocumulus, altocumulus. Közeledett a front, de egy napig tartott csak.
Felszakadozóban...
Altostratus opacus - középmagas rétegfelhő. Apám úgy mondta, hogy "sandán süt a nap". Amikor a kék ég "bepókhálósodik", a nap egyre homályosabban süt, eltűnnek az árnyékok - fotós szempontból pocsék, lapos idő. Meteorológiailag pedig melegfrontot jelez. Azt a bizonyos nyomott, fejfájós fajtát.
Ilyen "elvágólagos" tud lenni az időjárási front széle.
Altostratus opacus - frontzóna széle
 "Sandán süt a Nap"... (Pilis)
A front a magas légkörben már megérkezett...
Altostratus opacus - középmagas rétegfelhő (Drezda felett)
Elvonuló hidegfront utáni égkép. Mélykék, kitisztult égbolt Cirrocumulusokkal és Cumulusokkal
 Ködfelhő (alacsony szintű Stratus - rétegfelhő). Ezért jó korán indulni: jó fotókat lehet ilyenkor készíteni! Aztán ahogy a Nap felkel, úgyis eltűnnek, foszlányokra szakadnak és felszívódnak a völgyekben megrekedt alacsony szintű, inverziós (köd-) felhők.





Stratus fractus a Normafánál

Télen gyakori "hidegpárnás" stratus. Ilyenkor fent a hegyen melegebb van, mint a völgyekben (itt: januári panoráma a csóványosi kilátóból)

Ritka látvány a szivárvány rokona, az apró vízcseppeken megjelenő fehér ködív.
 Szép és biztonságos kirándulást, túrázást, evezést kívánok mindenkinek!
A végére egy kis "felhőjáték"... néhány érdekes felhőforma és légköroptikai jelenség!
Tyndall-jelenség
Tyndall-jelenség

Tyndall-jelenség
Tyndall-jelenség
Tyndall-jelenség
Tyndall-jelenség
Tyndall-jelenség

Kelvin-Helmholtz-jelenség
Kelvin-Helmholtz-jelenség

Kelvin-Helmholtz-jelenség
Repülőgépek "kócolták össze" a vékony felhőréteget

Viking hajó érkezik...
Szívem csücske: a Dunakanyar. Szív alakú gomolyfelhő
Hogy milyen felhő ez? Súgok: C, mint Cumulonimbus!
UFO! :-)
Pandamaci
Zuhanyozó kiselefánt
Kontyos boszi
Csodaszarvas
A boldogság kék madara

Csak 18 éven felülieknek! :-)

Öööö... hoppá. :-) :-)