Összes oldalmegjelenítés

2019. április 26., péntek

A Fóti-Somlyó növényei áprilisban

A Fóti-Somlyó félórányira van vonattal a Nyugatiból, tehát hamarabb odaérek a Gödöllői-dombvidék peremére, mint fel a Normafához. Óránként van vonat, szóval igazán nem lehet okom panaszra. A reggeli tárgyalás majd egy sajtótájékoztató után még mindig csak déli 12 óra volt, úgyhogy lekaptam a biznicvumen kosztümöt, kényelmesbe öltöztem, túracipőt fel és irány a tanösvény.
Célom a szártalan csüdfű és már ritkaságok megtalálása és fotózása volt, természetesen az etikai elvek betartásával, vagyis a terepet nem összemászkálva. Egy békés kis fotószafárit terveztem erre a napsütötte szerda délutánra, a végén a horgásztó partján üldögéléssel, kikapcsolódással.
A Fóti-Somlyó tanösvény lepkés jelzése
Szinte kézzel fogható volt a béke Fótfürdőn. Virágzó gyümölcsfák, csend, horgászok. A tanösvényen is mindössze egy kutyasétáltató lányt, egy drónröptető fickót és egy távcsöves madármegfigyelőt láttam, így zavartalanul bóklászhattam, le-letérdelve valami aprósághoz. Gyíkok kandikáltak a fű közül, lepkék pilinckéztek át előttem, a távolban derengett a párában a fóti templom masszív, kettős vártorony-szerű épülete. Rábukkantam a szomorú estike példányaira - mennyiféle színe van, ha jobban megnézi az ember!, láttam a száraz fű közé rejtőző apró nőszirmokat, sárgálló, felnyúlt héricseket. Parányi szépségek: ösztörüs veronikák kéklettek a fák tövében. A lejtőkön virágzott a sajmeggy, élénk zöldben bontakoztak a sokféle fafaj levelei. Meglepően sok kardoslepkét is láttam.
Aztán csodálatos volt a tavaszi békében sétálgatni a horgásztó rezzenetlen víztükre körül, nézegetni a napozó teknősöket. Sajnos, a többségük megunt házikedvenc, terráriumból beleengedett pirosfülű ékszerteknős, de láttam egy valószínűtlenül hatalmas, kislavórnyi mocsári teknőst is. A sás közül kecskebéka figyelt. Vadkacsák hápogása, kecskebékák felharsanó "recsegtetése", a sás és nád susogása adta az alapneszt az énekesmadarak tavaszi koncertjéhez. Szinte sajnáltam, hogy hamarosan itt a vonat, ami visszavisz Pestre...
Sajmeggy - Cerasus mahaleb

Pusztai meténg - Vinca herbacea. Védett faj

Ösztörüs veronika - Veronica chamaedrys

Ösztörüs veronika - Veronica chamaedrys

Tavaszi hérics - Adonis vernalis. Védett faj

Farkaskutyatej - Euphorbia cyparissias

Sarjadó zöld fű az akácligetben

A Fóti-Somlyó tetején

Szomorú estike - Hesperis tristis

Szomorú estike - Hesperis tristis

Szártalan csüdfű - Astragalus escapus. Védett faj

Szártalan csüdfű - Astragalus escapus

Apácavirág - Nonea pulla

Együtt megöregedni... Pitypang - Taraxacum officinale

Lila rejtőzködó. Apró nőszirom - Iris pumila. Védett faj

Régi és új a füvek világában

Szomorú estike - Hesperis tristis

Kilátás a Fóti-Somlyóról

Sásféle a horgásztó partján. Mocsári vagy parti sás, nem tudtam eldönteni

Komló - Humulus lupulus

Zöldbéka-féle - Rana sp.

Landolás tőkés réce módra (Anas platyrhyncos)

Napozó teknőcök, tőkés récék

Még "krokodil" is van a horgásztóban...

2019. április 13., szombat

3 nap a Mátrában. Ágasvár: várak, szurdokok, szalamandrák

Baráti társasággal - kivételesen nem egyedül, és nem teljesítménytúra formájában kerestem fel a Mátra csodás tájait. A nevezetes ágasvári turistaházra már azóta kíváncsi vagyok, hogy olvastam az Az ágasvári csata című feledhetetlen, a múlt század közepén játszódó ifjúsági regényt. (Ama csata, valójában számháború, az úttörőtábor orvul elrabolt zászlajáért folyt.) Némely dolgok nem nagyot változtak azóta, mások annál inkább.
Hidegfrontot, esőt ígért a meteorológia erre az április eleji hétvégére, és azt is elismerem, nem mindenkinek való a térerő és Net hiánya, az emeletes ágy és a fejlámpás éjszakai expedíció a tojtoj vécékhez, de cserébe ott a természet, a váratlanul ízletes és laktató élelmezés... Igen, a mézes-gyömbéres csülök juhtúrós sztrapacskával és mátraaljai rozéval az idei év eddigi gasztronómiai csúcsa.
Az elszántabbak - úgy tucatnyian - "megostromoltuk a várat", ehhez előbb erőt gyűjtöttünk a pásztói Csibe cukrászdában... no meg a végén is, hazafelé.
Foltos szalamandra - Salamandra salamandra. 2019 Év Kétéltűje, védett faj
Mivel ez a három nap leginkább az együtt-lét örömeiről szólt, a napi távok rövidebbek voltak, mintha egyedül vágtam volna neki, viszont ezek a kilométerek igazán élménygazdagok voltak. A rengeteg beszélgetés, sőt éneklés, a találós kérdések és kvízjátékok, egy mese átlényegített előadása a "Pelefánál"... ezek mind elmesélhetetlenek, de örök emlékek. Rég nem nevettem ennyit!

A három nap a Mátra három arcát mutatta meg.

Az első nap, a péntek a poros-kiszáradt, fátyolos távlatú, fakult színek birodalmát...
A második nap az eső, a csillogó vízcseppek, a szalamandrák Mátráját.
A harmadik a felfrissült, napsütéses, kizöldült hegyvidéket.
A ágasvári turistaház egyik épülete. A terepjárón lévő víztartályra kellett hagyatkoznunk
Felmásztunk az Ágasvár csúcsára, itt valaha tényleg erős középkori vár állott, és ahogy azt kell - ha hihetünk a legendáknak - akadt itt sárkány is, no meg leányrabló horvát vitéz is. Legenda-termő táj ez!
De jóval régebbi eseményekről is mesélnek az Ágasvár kövei: vulkáni kitörések során létrejött rétegződések, hol porfinomságú, hol diónyi piroklasztikumok összesült rétegei, hol masszív lávapárnák... Óriás dinnyeként még most is ott hevernek az évmilliókkal ezelőtti izzó kráterből kilövellt, hajdan izzó, gombócforma vulkáni bombák, ahová hullottak. A kihűlés során megrepedezett a felszínük, akár a kenyér héja, és a törött "gombócok" koncentrikus repedései is a hajdani forróságról mesélnek.
Egy andezitsziklába precíz antikva betűkkel bevéste valaki: "Newton hitétől mentsen meg az isten", ezen aztán el lehet elmélkedni...
A vulkáni sziklák között finom, törékeny, apró virágait hozta a keltike.
Terveket egyeztetve...
Felkapaszkodtunk az Óvár szívdobogtatóan meredek sáncain is, mennyit dolgozhattak vele ezek a bronzkoriak! Háromezer év telt el, és még mindig meredek, erős sáncok ezek, ráépítve a természetes gerincekre... bronzkori földvárat jó párat láttam már, a Börzsönyben szinte egymást érik, de akad a Bakonyban is ilyen... de ilyen "erősséget" nem láttam még. Vajon milyen lehetett itt az élet az ókorban?
Áthalad itt az Országos Kék túra
Legendák földjén... gondolatébresztő rejtély a "Török lábnyom" is. Valakik, nem messze Ágasvártól, ki tudja mikor és miért, két lábnyomot faragtak a vulkáni kőzetbe. Kicsit nehéz megtalálni, mert ugyan van tábla, de a földön hever szinte olvashatatlanná fakulva. Azért a "lábnyomos" kő meglett, illőn meg is csodáltuk.
Újabb kori legendák és csodák is akadnak erre. A fallóskúti Mária-kegyhely eredete egy 1947-es látomás a Szűzanyáról és a a csodatévő vízről. Szép hely, és van valami különleges, meghitt hangulata.

Végigjártuk a Szakadás-árkot, ami valóságos kanyon. Kacskaringózó sziklafalak, víz alig (országos szárazság van), a sziklába kapaszkodó ötféle páfrányfaj, a csepergésnek induló eső nyomán a föld nedves por- és szénaillata... Az avart kónya vicsorgó furcsán baljós, rózsaszín hajtásai emelgetik, és szinte ősziesek a színek. Varázslatos hely!
Őszies színek áprilisban: nagy a szárazság
A Csörgő-szurdok sziklái feketén fénylettek az eső után. Nehéz vízcseppeket dajkáltak a kankalinok és a gyertyán friss-zöld rügyei. Berki szellőrózsát most láttam először botanikus kerten kívül, és számomra új fajként felbukkant a krajnai farkasbogyó bordós-feketés virágaival.
Mennyire nem megy nekem ez a patakon, köveken átugrálás! Főleg, ha a kövek csúsznak és billegnek! De ezúttal megúsztam belepottyanás nélkül...
A fák alatt ott a hihetetlen rózsás-lilás-türkiz színekben pompázó tavaszi lednek, az élénksárga bogláros szellőrózsa, a martilapu. Nem győztem fényképezni, még szerencse, hogy a turistaházban akad épp annyi áram (aggregátorból), hogy az akkut tölteni lehet.
És az eső különleges "ajándéka": a szalamandra-áradat. Rendszerint már azt is kitüntető szerencsének tartom, hogy egyet-kettőt megpillantok, ám most tömegével bukkantak fel. Vigyázni kellett, hová is lép az ember, mert ezek a fura kis kétéltűek előszeretettel választották az ösvényeket. Teljes méret- szín- és mintázat-választék, láttunk akkorkát, mint egy fél ceruza, és láttunk narancssárgában pompázót is. Teljesen egyedi a mintázatuk. Megunhatatlan! Inkább képzelne az ember esőerdőbe ilyen fekete-sárga állatkát, mint ide, középhegységeinkbe...
És ha már legenda-termő vidék: a szalamandrához is kötődik jó pár babona. Pedig valójában ez a riasztószínekben pompázó kis állat nem tud tüzet oltani, sem aranyat csinálni, de falvak kútjait megmérgezni sem képes...
Az eső után az égbolt frissen mosdatva feszült fölénk: Ágasvár kedvelt megfigyelő-helye az amatőrcsillagászoknak. Ahogy felnéztem a végtelen, feketén bársonyos égboltra, gyémántként szikrázott rajta a millió és millió égitest...
A szobában pedig várt a fával befűtött kályhában lobogó láng meghitt fénye, az ablakrésekben rajzó harlekinkaticák. Odakint valami éjszakai madár vijjogott, és esőcseppek koppantak az ablakpárkányon.
Csupa természetes hang.
Még alig zöldül...

... de azért a rügyek már "egérfülesek"

Virágzó vadcseresznyefák

Szakadás-árok

Szakadás-árok. Valaha jóval több víz folyt itt, kialakítva a "kanyon" kanyargós falait

Kónya vicsorgó - Lathrea squamaria. Élősködő növény, levele-klorofillja nincsen

Azért már színesedik az erdő...

Lappangó sás - Carex humilis

A Mária-zarándokút jelzése - részletekben

Kukucs! Foltos szalamandra - Salamandra salamandra

Foltos szalamandra - Salamandra salamandra

Kis "csillagszemű", a hátán szmájli mintával. Foltos szalamandra - Salamandra salamandra

Jól járható földút, eső után. Természetesen nem erre mentünk

Óriási cipóra emlékeztető vulkáni bombák

A napsütötte oldalak látványosan zöldebbek

Áprilisi színek: ősz és tavasz egyszerre

Esőcseppeket dajkál minden kis gally

Múlt és jövő a fűcsomók életében

Bársonyos tüdőfű - Pulmonaria mollis

Tavaszi kankalin - Primula vulgaris

Út a Csörgő-patak felé


Kontrasztos, mégis harmonikus színek a patakvölgyben

Bogláros szellőrózsa - Anemone ranunculoides

Foltos szalamandra - Salamandra salamandra

Egy kövön három egyszerre! Valóságos "kerekasztal-beszélgetés"... Foltos szalamandra - Salamandra salamandra

Gyermekáldás idején. "Várandós" foltos szalamandra - Salamandra salamandra

Foltos szalamandra - Salamandra salamandra. A kristálytiszta patakvíz rajzolata is mesés

Néhol kisebb zuhatagokkal esik a Csörgő-patak

Nini, ez narancssárga! Foltos szalamandra - Salamandra salamandra

Foltos szalamandra - Salamandra salamandra

Egy kisebb vízesés a Csörgő-patakon

Omlatag sziklákba kapaszkodó gyökerek a Csörgő-szurdokban

A Csörgő-szurdok egyik kis vízesése

Csendes vizek a Csörgő-szurdokban

Krajnai farkasbogyó - Scopolia carniolica. Az igazságszérum kapcsán lett hírhedt

Bontakozó levelek a bükkösben

Elképesztő színek. Tavaszi lednek - Lathyrus vernus

Őszies színhangulat a fallóskúti Mária-kegyhely közelében

Itt mintha még nem is lenne tavasz


Esőmosta bükkös

Foltos szalamandra - Salamandra salamandra

Sárkány-gyökerek... a zeg-zugok, pici üregek számos élőlénynek adnak otthont

Smaragdzöld mohával fedett sziklák a Fiúsom-patak mentén

Egész messze a pataktól is rájuk lehetett bukkanni. Foltos szalamandra - Salamandra salamandra

Ideális fotóalany: szinte pózba állt

Hazafiasra sikerült turistajelzés-sorozat a turistaház közelében

A turistaház macskái

Kisütött a Nap! Megint megváltoztak a fények a Szamár-kőnél

Newton-szikla

Koncentrikus kihűlési repedések: izzó vulkáni bomba volt ez is

Lávatorony Ágasváron

Sajátságos fotóállvány, önkioldós csoporképhez

Kilátás Ágasvárról

Egy a számtalan ibolyafaj közül (Viola sp.)

Az ágasvári gerincen

Még a jégtörés nyomai is látszanak a lecsupaszodott hegyoldalakon


Összefonódás

Pettyegetett tüdőfű - Pulmonaria officinalis

Az Óvár sánca

Az óvári sánc tetején

Tapló és bükk

Virágzó kőrisfa

A fű között fürge gyík leselkedik (Lacerta viridis)

Az egyetlen biztosan GDPR-kompatibilis kép a résztvevőkről, vagyis én :-)