Összes oldalmegjelenítés

2013. szeptember 24., kedd

Kincsek az ártéren VII. Az őszi eső csodája. Virágzás és másodvirágzás a homokpusztán

A Szentendrei-sziget egy ékszerdoboz, amelynek védelmező falai a Duna szürke hullámai. Északi csücske Magyarország hajdani királyi fővárosa: Visegrád falai alá nyúlik, déli csücske pedig a mai főváros, Budapest határát érik el. Ennek ellenére számos szinte érintetlen területe van, és különösen gazdag érdekes ártéri és homokpusztai növényfajokban.


Elvonult a sok esővel járó front - ez a gyönyörű tiszta, hidegfronti égkép mutatja, hogy most néhány napig szép idő várható. Az esőtől jelentősen megemelkedett a Duna vízszintje, most, 2013. szeptemberének vége felé nyoma sincs a fövenyes partnak. Viszont a növények - ha tehetnék - biztos felujjongtak volna. Oly régóta tartott már a szárazság, hetek, sőt talán hónapok óta nem esett érdemi eső! Még a szívós, szárazsághoz szokott homokpusztai fajok is megszenvedték ezt. Most viszont az ősszel virágzók mellett még azok is igyekeznek behozni az elmaradásukat, amelyek elvben nyáron - júniusban, júliusban - virágzanak. Így bukkantam rá a másodvirágzó zászlós csüdfűre. Összességében: ilyen tarka képet talán még tavasszal se mutat a szigetmonostori homokpuszta!

Magas vízálláskor a Szigetcsúcsnál

Perzsa veronika - Veronica persica. Feltehetően.
Akadnak bőven őshonos fajok, de vannak bevándorlók is: ilyen a délnyugat-ázsiai eredetű perzsa veronika, vagy az amerikai gyorsétterem: az egynyári seprence (imádják az ízeltlábú vendégek). Cserébe mi adtuk Amerikának a fehér somkórót, ami ott ígéretes takarmánynövényből invazív, veszedelmes gyommá vált.

Homoki porcsinkeserűfű - Polygonum arenarium

Fehér somkóró - Melilotus albus
Most is bőségesen nyílnak a különféle gyógynövények. A kecskerágó magjában koffein található, ami jól hangzik, de a mag összességében mégiscsak mérgező. Az orvosi atracél vértisztító, nyálkaoldó hatóanyagokat tartalmaz, a tövises iglice gyökeréből vízhajtó, vesekőhajtó, gyulladáscsökkentő, köszvény elleni szereket készít a hagyományos orvoslás. A legérdekesebb talán a legjelentéktelenebb kis növényke: a közönséges vasfű. Ehhez az apró évelőhöz valóságos babona- és néphit-áradat kötődik: a keltáknál mágikus szertartások kelléke volt, úgy tartották, szerencsét hoz, ezért holdvilágnál szedték. A rómaiak Vénusz virágának hitték, és szerelmi bájitalt főztek belőle, mondván feléleszti a kihunyt szerelmet. A mai vámpíros filmek és könyvek felélesztették azt a babonát is, hogy a vasfű magunknál hordva, vagy fürdővízbe téve távoltartja a vámpírokat... de ami nekem a legjobban tetszik: a vasfű, mint fűszer, remek ízt ad a kovászos uborkának. (Vámpírellenes, szerelmi báj-koviubi! Ez igen!) Egyébként persze a vasfű sokoldalú gyógynövény: vérzéscsillapító, vízhajtó, enyhe nyugtató és görcsoldó hatóanyagokat tartalmaz.

Közönséges kecskerágó - Euonymus europaeus
A mindenféle titokzatos nőszőfű és imola után újabb botanikai kihívással szembesültem. Keserűfüvek! Itt a "pálhakürtő" milyensége a határozási bélyeg. Tőlevél: pipa, fészekpikkely: pipa, mézajak: pipa - erre most itt a legújabb: a pálhakürtő! A keserűfüvek, amilyen kellemetlen, szívós gyomok a szántóföldön (a lapulevelű például igazi túlélő, egy növény 800 magot is hozhat), olyan szépek közelről nézve. A homoki porcsinkeserűfű például - kellő nagyításban nézve - vetekszik egy japán cseresznyevirág-festménnyel.

Egynyári seprence - Erigeron annuus

Aranyfürt - Aster linosyris

Hegyi len - Linum austriacum

Hólyagos habszegfű - Silene vulgaris

Tövises iglice - Ononis spinosa

Zászlós csüdfű - Astragalus onobrychis


Homoki gurgolya - Seseli annuum

Baltacim - Onobrychis sp.

Orvosi atracél - Anchusa officinalis

Réti imola - Centaurea jacea

Lapulevelű keserűfű - Persicaria/Polygonum lapathifolium

Homoki porcsinkeserűfű - Polygonum arenarium

Közönséges vasfű - Verbena officinalis


4 megjegyzés:

Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.