Marokkó! Régi vágyam volt eljutni a sivatagba... Homokdűnék, szélmarta sziklák, végtelen távlatok, ahol nem kényeztetik a szemet vidám színek, nyüzsgő élőlények... nyers vidék, ahol minden lecsupaszodik, akár a sziklák. Talán nem véletlen, hogy világvallások születtek sivatagokban...
Azért van itt élet, meglepően sok. Ahol van víz, ott valósággal hemzseg az élet. A máshol óvatos madarak karnyújtásnyira jönnek, a növények burjánzanak, egy-egy színes lepke is elpilinckézik. Harsog a madárdal. Aztán egy méterrel odébb, ahová már nem jut el az éltető víz: ott már csupasz sziklák szikkadnak a könyörtelen napfényben.
Minden elismerésem az itteni növényvilágé. A látszólag élettelen tájon, a kövek között pici pozsgások rejlenek. Az aszfaltutak szélén nemhogy élnek, de virágzanak is a vadvirágok. Valószínűtlenül tüskés szárak végén élénk színek bontakoznak ki. Évszázados, megcsavarodott törzsű fásszárúak kapaszkodnak erős gyökereikkel. Tavasz van, ami azért itt is a virágzás ideje...
 |
A Dades-völgy homokkősziklái között sok az apró vadvirág...
|
Sziklák, szurdokok, folyóvölgyek, oázisok, homokdűnék... megannyi varázsos táj, ahol híres filmeket forgattak - most visszaköszöntek a Gladiátor, a Nílus Gyöngye és a Csillagok Háborúja helyszínei. Évszázados vályog kasbák, a bazár szűk és kanyargós folyosói, kuszkusz és cserépedényben sült tagine, berber gyógynövénytea erős illata, a hangszóróból harsogó müezzinek hangja... felejthetetlen.
Persze mindenütt a növényeket is kereste a szemem... Útszéli megállások alkalmával, sziklamászás közben, tevegeléskor. Meghatározni őket persze nem egyszerű. Reméltem, hogy találok internetes, képes határozót, olyasmit, mint nálunk a Botanikai Fórum. Találtam is: a növények meghatározásában a www.floramaroccana.fr és a www.teline.fr volt a segítségemre. Persze ezekben a határozókban csak akkor lehet eredményesen keresni, amikor az ember legalább a kérdéses növény "vezetéknevét" sejti... tehát, például hogy szulákról, oroszlánszájról vagy levendulaféléről lehet-e szó. Így is volt, ami kifogott rajtam, és nem kizárt, hogy tévedtem is. (Aki tud, javítson ki nyugodtan.)
Voltak otthon is gyakori ismerősök - örömmel köszöntöttem a pipacsot, a vetési bükkönyt, a máriatövist. Voltak, amik a hazaiak rokonai: harangvirágok, boglárkák, beléndekek, ezüstvirágok, sármák. És voltak olyanok is, amik semmire sem hasonlítanak az európai flóra tagjai közül: fagoniák, wariniák, pallenis fajok. Egy biztos: a víz tényleg maga az élet, és ezt itt a maga könyörtelen valóságában lehet látni. Minden zugot belaknak a növények (és a hozzájuk kötődő rovarok, hüllők, emlősök: egy egész bioszféra), ahol egy csepp víz is akad.
 |
Budavirág-féleség - Spergularia sp. Igazi városi járdakőzug növényke (Marrakesh)
|
 |
Egy növény, ami nálunk is honos: máriatövis (Silybum marianum) egy marrakesh-i parkban, gyomként nő
|
 |
Az Ouzoud-vízesés részlete
|
 |
Szalakóta - Coracias garrulus
|
 |
Pallenis spinosa subsp. maroccana. Endemikus, vagyis csak Marokkóban honos növény az Ouzoud-vízesésnél
|
 |
Szárcsagyökér - Smilax aspera
|
 |
Vénuszhajpáfrány - Adiantum capillus veneris
|
|
 |
A nyájak amit lehet, csupaszra legelnek
|
 |
Látványos zuzmó egy atlaszcédrus kérgén
|
 |
Atlaszcédrusok - Cedrus atlantica
|
 |
Berber makákó - Macaca sylvanus
|
 |
Bükkönyféleség - Vicia sp. az Atlasz lábánál
|
 |
egy apró harangvirág: Campanula lusitanica
|
 |
Az imolák rokonságába tartozik a Centaurea pullata
|
 |
Egy endemikus habszegfű-féleség az Atlaszból: Silene virescens
|
 |
Boglárka az Atlasz cédrusligetéból - Ranunculus sp.
|
 |
Az Atlasz-hegységben bővizű karsztforrások fakadnak
|
 |
Ahol víz van, minden van. Színpompás "vadvirágcsokor" az Atlasz lábánál
|
 |
Víz és gyökerek: ősi szimbólumok
|
 |
Atracél-féle - Anchusa italica
|
 |
Atracél-féle - Anchusa italica |
 |
A nálunk is megtalálható beléndek rokona - Hyosciamus albus
|
 |
Boglárka-féle: Ranunculus sp.
|
 |
Egy endemikus lonc-féleség - Fedia pallescens
|
 |
A tátika itteni, vad rokona - Antirrhunum sp.
|
 |
A nálunk sziklákon élő, pirinyó ezüstvirág jóval nagyobb itteni rokona - Paronychia sp.
|
 |
Paronycnia sp.
|
 |
Megálló a pusztaságban... és nini, egy ismerős! Mezei tikszem - Lysimachia arvensis
|
 |
Útszéli meglepetés: endemikus marokkói faj a Pallenis cuspidata
|
 |
Pallenis cuspidata
|
 |
Fokozhatatlan mennyiségű tüske: a nálunk honos szamárkenyér rokona az Echinops spinosissimus
|
 |
Echinops spinosissimus |
 |
Vasvirág-féle - Xeranthemum sp. az út szélén
|
 |
Pillantás a kiszáradó folyómederre...
|
 |
Oázis |
 |
Lórom-féleség: Rumex vesicarius
|
 |
Rumex vesicarius |
 |
Egy kígyószisz-féleség az aszfaltút szélén - Echium sp.
|
 |
Echium sp.
|
 |
Pár méterre az előzőtől egy másik kígyószisz-féleség, ezúttal az endemikus Echium velutinum
|
 |
Könnyű felismerni a tölcséres virágokról, hogy ez egy szulákféle. Convulvulus trabutianus
|
 |
Törökpirosító - Peganum harmala
|
 |
Törökpirosító - Peganum harmala |
 |
Egy gigantikus méretű élősködő az oázisban: cistanche pelypaea. A nálunk honos vajvirágfélék rokona
|
 |
Az őszirózsafélék családjába tartozik a Phagnalon purpurascens
|
 |
Pallenis hierochuntuca
|
 |
Pallenis hierochuntuca |
 |
A szárazság ellen pozsgás levelekkel védekezik a disznóparéjfélék családjába tartozó Suadea
|
 |
Suadea sp. Nagyon hasonlít a magyar szikeseken élő párányparéjhoz
|
 |
A Ziz folyó völgye fölé magasodó szirteken látszólag nem nő semmi... de közelebbről már más a helyzet! Anvillea garcinii subsp. radiata
|
 |
Anvillea garcinii subsp. radiata |
 |
Egy kányazsázsa-féle: Diplotaxis harra
|
 |
Fagonia sp.
|
 |
Egy parányi növény, a varjúhájcserje miniatűr rokona: Gymnocarpos decander
|
 |
Gymnocarpos decander |
 |
A virág nagyon hasonlít a nálunk honos, csak épp lila sóvirágéra. Nem csoda, hiszen rokonok. Limonium bonduellei
|
 |
Látványos fásszárú növény a Warrania saharae
|
 |
Warrania saharae |
 |
Egy endemikus levendulafaj: Lavandula mairei
|
 |
Lavandula mairei |
 |
Megérkeztünk a gigantikus homokdűnék közé... itt is akadnak növények!
|
 |
A datolyapálma az oázis elmaradhatatlan látványa - Phoenix dactlyfera
|
 |
A sivatag homokjában is megél a szodomai alma - Calotropis procera
|
 |
Szodomai alma - Calotropis procera |
 |
... és néhány sivatagi kép, mert nem tudom megállni... :-)
|
 |
Pozsgás a homokdűnék között: Tetraena sp.
|
 |
A Todra-szurdok híres tuiristalátványosság. Engem inkább az endemikus sáfrányféle látványa örvendeztetett meg: Carthamus fruticosus
|
 |
Még egy endemikus faj a Todra-szurdokból, vagy ahogy elneveztük: a Todrai-hasadékból: Ornithogalum sessiflorum. A hazai sármák rokona.
|
 |
Ornithogalum sessiflorum |
 |
Nini, egy régi ismerős az öntözött gabonaföldon: vetési bükköny - Vicia angustifolia
|
 |
Kardvirág, mint gabonagyom: a Dades-völgy öntözött földjein tömegesen virít a Gladiolus italicus
|
 |
Dades-szurdok
|
 |
Elképesztő ingókövek
|
 |
A sziklák között különleges növények lapulnak
|
 |
Nem túl jó élmény belekeveredni egy ilyen rekettyésbe: Genista ifniensis
|
 |
Felkapaszkodva egy szárazzá vált oldalszurdokon fantasztikus sziklák közé keveredik az ember... itt él a napvirág-féle Helianthemum almeriense
|
 |
Helianthemum almeriense |
 |
Aszfodélosz-féleség nyúlik az ég felé a Dades szurdokában. Asphodelus sp.
|
 |
Akad tüskeböki itt is. Aszatféle: Cirsium chrysacanthum
|
 |
Egy újabb ismeretlen, pici kígyószisz-féleség. Echium sp.
|
 |
Kristályvirág-féleség: Aizoanthemum hispanicum
|
 |
A zápor ritkaság errefelé...
|
 |
Szivárvány! |
 |
Kétezer méter feletti magasságban virít ez a rekettyeféle - Genista sp.
|
 |
Egy endemikus imolafaj példánya kapaszkodik a perm kori sziklákon: Centaurea acaulis
|
 |
Ait Benhaddou az Unesco Világörökség része
|
 |
Ait Benhaddou falai alatt pici kristályvirág dacol a hőséggel: Mesembryathemum nudiflorum
|
 |
A burgonyafélék közé tartozó növény: Solanum sp.
|
 |
Argánfák és datolyapálmák az Anti-Atlaszban
|
 |
Marokkó fontos terméke az argánolaj. Argán - Argania spinosa
|
 |
Leander az Anti-Atlaszban. Nerium oleander
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.