A börzsönyi Hegyestető botanikai kincsei

Május dereka van, tobzódik a természet. Úgy éreztem, ki kell élveznem a természet adta szabadságot és a szabadságban megmutatkozó természetet. Úgyhogy felkerekedtem és irány a Dunakanyar.
A Nyugatiból indultam. Épp begördült a pompás Orient Expressz, hajóskapitány külsejű vasutasokkal. Nem hittem volna, hogy ez a történelmi járgány még mindig létezik, és ráadásul menetrend szerint közlekedik!

Nagymaros, Templom-völgy. Tényleg templom: a madaraké! Micsoda dalolás! Minden nagyon zöld volt, az idő borongós - a déli-Börzsöny most a komorabbik arcát mutatta, a sziklákon nem ragyogtak fel az aranysárga zuzmók. Találkoztam kirándulókkal, még egy hozzám hasonló magányosan túrázó, növényhatározóval és fényképezőgéppel felszerelt leányzóval is.

A Hegyestető egyáltalán nem volt hegyes, alaposan benőtték a fák - de a Julianus-kilátóból azért lehetett látni a Dunakanyart. Ez mindig szép látvány, most is az volt. Egy pihenőpadnál megpihentem ebédelni. Az egyetlen gondom az volt, hogy rövidre sikerült a túra... ami szokás szerint a zebegényi Monarchia Rétesházban ért véget.

A Dunakanyar a Julianus-kilátóból

A növényvilág valósággal tobzódott a színekben és formákban. Virágmanökenek! Nem csak nézegettem, hanem meg is dörzsöltem leveleiket, megszagoltam a virágokat - érdemes volt. A májusi virágok sokasága illatos, fűszer- vagy gyógynövény - az ezerjófű mellett állítólag lángra lehet lobbantani a levegőt a kipárolgó illóolajok miatt, a méhfű illatos levelei a vértisztító mecseki tea alapját képezik, a szagos müge szintén tea-alapanyag, ezen kívül "szerencsét hoz a szerelemben", a zsálya pedig fűszer. Én nem szoktam leszedni őket, főleg ha az élőhely egy nemzeti park, mint ebben az esetben. No, de lássuk őket részletesen!

Réti zsálya

Réti (mezei) zsálya (salvia pratensis). Az árvacsalán rokona, kicsit hasonlít is rá. Engem kicsit a mérgeskígyók kitátott szájára emlékeztet, pedig nem bánt: legfeljebb picit ragadós. Kellemes illata van, mint a zsályaféléknek általában. Mindenféle helyen megél, ahol elég napot kap, jól bírja a szárazságot is. Rokona a nevezetes orvosi zsálya (salvia officinalis), ami elterjedt fűszer- és gyógynövény.

Nagyvirágú méhfű

Nagyvirágú méhfű (melittis carpatica). A méhek imádják a nektár miatt, de az embernek is segítője az ókor óta. Illatos leveléből gyógytea, ülőfürdő készíthető. Sebgyógyító, gyulladáscsökkentő, illóolaja nyugtató, görcsoldó hatású. A levele nyersen is ehető, salátaként. Kirándulásom során a Templom-völgyben láttam belőle sokat, a ritkásabb aljnövényzetben.

Nagy ezerjófű

Nagy ezerjófű (dictamnus albus). Nagyon feltűnő, mégse célszerű csokorba szedni: nem csak azért, mert védett, hanem azért is, mert az érzékeny bőrűeknél kiütést okoz már az érintése is. A citrusfélék rokona, illata átmenet a citrom és a fahéj között - csendes tisztásokon, szélmentes időben felhőként ül a kellemes illat, ami annyira illóolajos, hogy képes spontán lángra lobbanni (lidércfény). Ez a virágnak nem árt, de eléggé "boszorkányos" látvány az efféle égő csipkebokor - ezért az egyik népi neve: boszorkányfű. Az illatot a levelek árasztják, amiken az apró átlátszó pontok valójában olajtartók. A népgyógyászatban sok mindenre használták (innen a neve), leginkább reuma ellen és sebkezelésre. Ezt a virágot Zebegény felé haladva láttam az erdei tisztásokon.

Szurokszekfű

Szurokszekfű (viscaria vulgaris). Népi neve: enyvecske. Ragad, bizony. Még a virága is. Sziklás tisztásokon szeret élni, én is a szirtek közelében találkoztam vele. Feltűnő a virága, a kertészek nemesítették is, így létezik kerti változata.

Bérci here

Bérci here (trifolium pratense). Ennek igazán népes rokonsága van, végre valami, ami nem védett. :-) A here fajok hasonlítanak egymásra: "lóhere" levél, összetett, gombócforma fejecske virágzat. Réteken nyílik, nagyon fontos tápláléknövénye a méheknek.

Erdei gyöngyköles

Erdei gyöngyköles (lithospermum purpurea-coeruleum). Szárazság- és melegkedvelő tölgyesekben mindenfelé megtalálni. Indás gyöktörzseivel terjed a laza talajban. Virága nagyon feltűnő az aljnövényzetben: rózsáspirosból vált át élénk égszínkékbe (a latin neve is erre utal). A latin név másik része, a lithospermum kőmagvút jelent.

Lecsepült veronika

Lecsepült veronika (veronica prostrata). Magyarországon 32 veronikafaj él, és nagyon jókat szoktunk vitatkozni a fészbúkon, hogy a lefényképezett példány akkor most melyik is. Ez itt feltehetően (hm!) a lecsepült veronika, egy pici, napfényes hegyoldalakat kedvelő faj. Létezik egy gyógynövény faj is, az orvosi veronika, ezt bőrbetegségek (ekcéma, sebek), hurut ellen használják gyógyteának.

Mezei varfű

Mezei varfű (knautia arvensis). Ahogy a neve is mutatja, sebgyógyító (varasít). Különféle bőrbetegségek (kelés, ótvar, fekély) ellen használták az egész növényt, ide értve a gyökerét is: régi népi gyógynövény.