Dobogókő-Prédikálószék-Vadálló kövek

Egy ilyen gyönyörű őszi napon nem is kérdés, hogy kirándulni kell... bár a Fitti Mozgó Kör tagságát és szimpatizánsait képező barátaimnak már egy hónappal ezelőtt meghirdettem, igazán szerencsés dolog, hogy klasszikus kirándulóidőt "dobott a gép" mára. 

Kilátás Prédikálószékről a Dunakanyarra

Közel húszan gyülekeztünk a pomázi buszállomáson. Az útvonalat idén már kétszer is bejártam: Dobogókő, innen le Királykútig a piros háromszög jelzést követve, majd a patak túloldalán fel, aztán már rá is lehet kanyarodni a prédikálószéki kilátóhoz vezető széles útra. A táv rövid, de szintkülönbségekben és látványosságokban gazdag, így kitölt egy korán sötétedős őszi napot.

Kilátás a Duna felé Dobogókőről

Sok kiránduló választotta ezt a napot

Az erdőben mesés őszi színpompa fogadott bennünket, jó volt megpihenni és sütkérezni kicsit Prédikálószéken, ahol egy kis kvízjátékkal is készültem.
A kilátó után már lefelé halad az út, méghozzá néhol igen meredeken, a Vadálló-köveknél. Mivel régóta nem esett az eső, úgy gondoltam, nem lesz veszélyesen sáros-csúszós itt az ösvény (ebben az esetben nem itt, hanem "hátul megkerülve" jöttünk volna le Dömösre). Tévedtem, a száraz por legalább annyira csúszott. Estem is egy akkorát, hogy csak úgy porzott - szerencsére egy száraz, kidőlt fa gyökereibe kapaszkodva sikerült fékeznem a csúszást, majd visszakecmeregnem az ösvényre, mindössze egy objektívsapka a veszteség. Meglett egy túratársunk alkalmatlan helyre letett, öngyilkos hajlamú hátizsákja is.
Több kisebb csapatban értünk le Dömösre, innen busszal jöttünk haza. Kissé reszketett a lábam az átélt izgalmaktól. Mivel többnyire egyedül kirándulok, szokatlan élmény túrát szervezni másoknak... váratlan fordulatok mindig akadnak... de ezen a szép októberi napon minden körülmény mellénk állt, és remek lett a nap!

Dobogókő után eleinte szelíd a lejtő

Hívogató ösvényeken

... aztán már meredekebben lejt, ahogy közeledünk a Királykúti kunyhóhoz

Szederlevél

Árnyjáték szederlevél képernyőjén

Őszi árnyjáték

Behálózva

Igazi őszi színek

A teleobjektív közel hozza a visegrádi Fellegvárat

Tölgylevelek

Galagonya levelei

"Izzik a galagonya ruhája"... noha nem nyári éjjel van

Közeledünk a Vadálló-kövekhez

Ezek a fák függőleges szakadék peremén nőnek

A sziklaszirtek hajdani vulkáni kaldera peremét jelölik

Andezittufa-formák...

A széltől megcsavarodott ágak japán festményre emlékeztetnek

Törpe fa kapaszkodik az andezittufa réseiben...

Egy igazi "bonsai" fa

A sisakos Attila-fő büszkén hagyja magát fotózni

A meredek sziklaszirtek alatt ismét megszokottabb őszi erdő-kép

Igazi elegyes erdő: juharok, tölgyek, galagonyák, berkenyék színfoltjai váltakoznak

Ez a jelzetlen út a sziklaszirtek alatt vezet el

Igazi őszi színpompa!